Észak-Korea katonákat küldhet Oroszországba egy Ukrajna elleni nagy támadáshoz
A dél-koreai hírszerzés szerint a csapatokat már összevonták az Oroszországba szállításhoz.
A dél-koreai hírszerzés szerint a csapatokat már összevonták az Oroszországba szállításhoz.
Rendkívül kínos Teherán számára, hogy pár nap alatt elfüstöltek a regionális hatalmi ambícióira költött rendkívüli kiadások, ami miatt a lakosság nyomorog. De a rezsim szívósabb, mint kritikusai remélik.
Míg Donald Trump totálisan megsemmisült iráni atomlétesítményről beszélt, addig egy hírszerzési jelentés szerint csak hónapokkal vetette vissza Teherán nukleáris programját a hétvégi légicsapás.
Korszerű szenzorok, sőt a több mint hatvanéves adatsorok nagy része is a tűz martalékává vált.
Az Irán elleni példátlan amerikai katonai támadás és Teherán visszafogott válasza után Donald Trump elérkezettnek látta az időt a tűzszünetre, és akaratát érvényesíteni is tudta az iszlám köztársasággal és Izraellel szemben. De hogy elfajul-e a konfliktus, attól is függ, mekkora kár érte a nukleáris programot.
Azzal vádolták őket, hogy merényletekhez szükséges felszerelést vittek az országba, és együttműködtek Izraellel.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
A háború miatt bezárt iskolák is kinyithatnak újra.
A két olajszállító hajó az orosz árnyékflottához tartozik.
Mohammad Eszlami azt is kijelentette, hogy Irán már jó előre felkészült rá, hogy támadni fogják a nukleáris létesítményeit.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
Hosszú várakozás és több halasztás után most ismét kitűztek egy dátumot az induláshoz.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét. Irán azonban közvetve megtette ezt, a külügyminiszter arról beszélt, az ország hadserege „az utolsó pillanatig” folytatta a hadműveleteket. A bejelentés ellenére Izrael arról számolt be, hogy Irán újra rakétákkal támad több izraeli várost.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Ehhez változásokra van szükség, és az újságírók is kellenek hozzá.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, és az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát. Igaz, előnyökkel is jár Putyinék számára, ha elhúzódik a közel-keleti háború. Elemzők szerint az iráni külügyminiszter most zajló moszkvai tárgyalásain sem várható szenzáció.
Vaszil Maljuk elmondta, hogy az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.