Ahhoz, hogy az uniós bíróság ilyen nagy horderejű megállapításra jusson, egy nagyon egyszerű ügy szolgáltatta a kiinduló pontot. 2019-ben Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezte az Európai Bíróságtól, vajon sérült-e annak a svéd gyanúsítottnak a védekezéshez fűződő joga, akinek nem biztosítottak a magyar hatóságok megfelelő tolmácsolást. De Vasvári Csabának más kérdései is voltak. Felvetette, hogy összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy. Azt is aggályosnak tartotta, hogy a bírói fizetések jelentősen alacsonyabbak, mint amit az összevethető tapasztalattal rendelkező ügyészek kapnak, sőt, a bírósági vezetők szabad kezet kapnak annak eldöntésében, hogy ezt az alacsony illetményt kinél egészítik ki jutalmazással.

Ekkor lépett közbe Polt Péter, és Vasvári döntését megtámadta a Kúria előtt, a legfőbb bírói fórum pedig a legfőbb ügyésznek adott igazat, mikor ítéletében kijelentette: Vasvári „az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel”. Meg is nevezték, hogy a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdéseket nem tartják olyannak, mint amelyek megválaszolása egy jogvita eldöntéséhez szükségesek. Sőt, Vasvári Csaba ellen fegyelmi eljárást indítottak, amelyet időközben visszavontak.

Az Európai Bíróság azonban a Kúria gyakorlatát ítélte törvénysértőnek. Megállapították, hogy az uniós rendelkezésekkel ellentétes, ha egy nemzeti legfelsőbb bíróság egy alacsonyabb fokú bíróságnak az uniós bíróság felé előterjesztett kérelmét azon az alapon törvénysértőnek minősíti, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából.

Ilyen jellegű vizsgálatokat ugyanis csakis az Európai Bíróság folytathat le

– tették hozzá. Ezért Vasvári bírónak – és mindenki másnak – ezt a kúriai döntést figyelmen kívül kell hagynia. Az Európai Bíróság azt is megállapította, hogy “az uniós joggal ellentétes az, ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz”. Az indokolás szerint ez sértheti a bírói függetlenséget, ráadásul “a fegyelmi eljárás alkalmas arra, hogy valamennyi nemzeti bíróságot visszatartsa előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától, ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását”.

Ami magát az alapügyet illeti: az Európai Bíróság osztja Vasvári Csaba aggodalmait a tolmácsolás hiányosságai kapcsán, és egyetért azzal, hogy amennyiben a tárgyalást a vádlott távollétében tartják meg, az ebben az esetben sérti az uniós jogot.

Ugyanakkor az ítélet nem tartalmaz megállapításokat azokra a kérdésekre, amelyeket Vasvári a bírói függetlenséggel összefüggésben tett fel.