Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Új céldátumot tűzött ki az Európai Bizottság elnöke arra, hogy az EU kivezesse az orosz energiát az uniós piacról. Az állam- és kormányfők Versailles-ban megtartott informális csúcstalálkozóján Ursula von der Leyen azt mondta, hogy 2027-re az EU készen áll arra, hogy az orosz energia nélkül is biztonságos ellátást tudjon nyújtani a polgárainak. Ez része annak a koncepciónak, amelyet a hét elején jelentett be az Európai Bizottság, amelyben már erre az évre a vásárlások jelentős csökkentését ígérték, amellyel párhuzamosan más forrásokból fog energiahordozót vásárolni az EU. Annak érdekében, hogy a következő téli szezont felkészülten várja az EU, októberre a tárolókat 90 százalékra fogják feltölteni (jelenleg 30 százalékos az átlagos feltöltöttség).
A most elfogadott, úgynevezett Versailles-i nyilatkozatban nem szerepel még a 2027-es dátum, az erre vonatkozó tervet és menetrendet ugyanis majd májusban terjeszti elő az Európai Bizottság. Szerepel viszont a következő mondat:
Megállapodtunk abban, hogy a lehető leghamarabb fokozatosan megszüntetjük az orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségünket
A dokumentumhoz minden tagállami vezető, így Orbán Viktor is hozzájárult, s ez azért érdekes, mert a magyar kormányfő eddig hallani sem akart Magyarország orosz energiafüggésének megszüntetéséről. Ehhez képest Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy
meg akarjuk választani a partnereinket, nem függeni tőlük.
Az energiával kapcsolatban továbbra sincs napirenden szankciós csomag, de a vezetők szerint az eddigi intézkedések kezdik meghozni hatásukat. Az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy egy héttel a büntetőintézkedések kivetése után a rubel árfolyama szabadesésben van, már 50 százalékot veszített az értéke az euróhoz képest.
A kamatláb az egekbe szökött, az infláció szárnyal, a hitelminősítő intézetek pedig bóvlinak minősítik az orosz kötvényeket és recesszió sújtja az országot
– sorolta Von der Leyen. Az uniós vezetők megerősítették, hogy Ukrajnának minden támogatást megadnak, azonban a csatlakozási kérelmükkel kapcsolatban először az Európai Bizottság javaslatát kell megvárni. Azt azonban több vezető sem titkolta, hogy korai még bármiféle dátumról beszélni, egyelőre a békét kell megteremteni. Továbbra is megfigyelhető a szembenállás a keleti és a nyugati tagállamok között, míg előbbiek gyorsítanák a csatlakozási folyamatot, utóbbiak az alapszerződésekben lefektetett folyamat betartásához ragaszkodnak.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke megerősítette, hogy az EU 500 millió euróról egymilliárd euróra növeli azt az összeget, amelyből az EU fegyvereket és más felszereléseket vásárol Ukrajnának. Ursula von der Leyen az immáron több mint kétmillió menekülttel kapcsolatban megköszönte a fogadóországoknak, többek között Magyarországnak is a helytállást, és kijelentette, hogy a következő években több milliárd eurót költenének a menekültek segítésére.
Az orosz–ukrán konfliktusról szóló valamennyi pénteki hírünk percről percre tudósításunkban olvasható.
