Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Videokonferencia keretében beszéltek vele, miközben Reznyikov elmondása szerint kemény tüzérségi támadás zajlott a háttérben. Az ukrán adatok szerint 14 ezer orosz katona veszítette életét eddig, kilőttek 450 tankot és páncélozott járművet, és 750 repülőt. Ugyanakkor találat ért 400 iskolát, 110 kórházat és több mint ezer ukrán lakóépületet.
Ez nem háború, hanem állami terror
– mondta Reznyikov, amikor a mariupoli színház bombázásáról beszélt, vagy a száznál több gyermekáldozatról, és arról, hogy immáron hárommillió ember menekült el Ukrajnából. Ennek ellenére úgy véli a védelmi miniszter, hogy nyerni fognak, csak az a kérdés, hogy milyen áron – s ezt az árat az ukrán népnek kell megfizetnie.
A vitában a képviselők egyöntetűen szolidaritásukról és támogatásukról biztosították az ukrán népet, sokat megkérdezték, hogy az európai közösség mit tehet értük, mások azonban kérdés nélkül is mondták, hogy azonnali energiaembargót kell bevezetni, nem szabad Putyin rendszerét és a háborút európai pénzből finanszírozni. Abban is egyetértés volt, hogy az orosz elnök háborús bűnös.
Olekszij Reznyikov megismételte azt a többször is elutasított ukrán kérést, hogy rendeljenek el légtérzárat Ukrajna fölött. Mint mondta, a bombázások ellen nem tudják hatékonyan védeni a városokat, sőt van már olyan település is, amelyik csak a térképen létezik, ahol már egyetlen ház sem sértetlen. Reznyikov azt is kérte, hogy tegyék egyszerűbbé és gyorsabbá a fegyverszállításokat.
Tonino Picula horvát néppárti képviselő megkérdezte, mit tud a védelmi miniszter arról a bombát is szállító drónról, amely több ország fölött átrepülve Zágráb mellett zuhant le. Az ukrán miniszter rendkívül csodálkozott, hogy a drón ennyi ideig zavartalanul repülhetett NATO-tagállamok fölött.
Nem látták?
– kérdezte némi éllel a hangjában. Majd elmondta, hogy a nyugati országokat szövetségesnek tekintik és soha nem indítanának irányukba ilyen eszközöket.
A vitában volt két magyar felszólaló, Cseh Katalin a Momentumtól és Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő, mindketten elismeréssel szóltak az ukrán erőfeszítésekről és támogatásukról biztosították őket. A külügyi bizottság két fideszes tagja – Gál Kinga és Hidvégi Balázs – nem szólt hozzá a témához.
Az ukrajnai háború csütörtöki fejleményeiről percről percre tudósításunkban számolunk be.
