A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás-ösztönző csomag a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF). Ez egy újszerű finanszírozási mechanizmus, amelynek keretében legfeljebb 338 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás és 385,8 milliárd euró összegű kölcsön volt nyújtható, mindösszesen 723,8 milliárd euró. 2023 végéig a Bizottság a 27 tagállam számára 648 milliárd euró összegben különített el vissza nem térítendő támogatást és hitelt.
Az első három évében késedelmet szenvedett a források folyósítása és a projektek végrehajtása - figyelmezte az Európai Számvevőszék. Jelentésük szerint ez veszélyezteti annak a célnak az elérését, hogy az Unió országai ellenállóbban kerüljenek ki a Covid19-világjárvány utáni helyzetből. Bár az Európai Bizottság kifizetéseinek aránya folyamatosan nő, mégis megtörténhet, hogy a tagállamok nem tudják időben lehívni vagy felhasználni a forrásokat, illetve az RRF 2026 augusztusi lejárta előtt befejezni tervezett intézkedéseiket: ez esetben nem valósulnának meg a várt gazdasági és társadalmi előnyök.
A 2021 februárjában létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) reformokat és
beruházásokat finanszíroz az uniós országokban 2020 februárjától, a világjárvány kezdetétől, 2026 augusztus végéig. Az RRF hat kiemelt területre összpontosul, többek között a zöld
átmenetre és a digitális átállásra. Az egyes országok az elért eredményeik alapján juthatnak hozzá
a forrásokhoz.
Alapvetően fontos, hogy az RRF felhasználása időben történjen: így el lehet kerülni az
intézkedések végrehajtása során az RRF élettartamának vége felé fellépő szűk
keresztmetszeteket, és csökkenteni lehet a nem hatékony forrásfelhasználás és a hibás kiadások
kockázatát
– mondta Ivana Maletić, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette, hogy az uniós országok az RRF tartamának felénél a tervezett forrásoknak még egyharmadát sem hívták le, és 30%-nál kisebb előrehaladást értek el az előre kijelölt mérföldkövek és célértékek teljesítése terén.
Kedvező fejlemény viszont, hogy – a tagállamok által lehívható összeg legfeljebb 13%-ának
megfelelő – előfinanszírozás révén már kezdettől több forrást lehetett gyorsan folyósítani,
összhangban a válságreagálási célkitűzésekkel. A számvevők azonban bírálják, hogy azóta milyen ütemben zajlik a források zömének lehívása. 2023 végéig a Bizottság mindössze 213 milliárd
eurót utalt át a nemzeti költségvetésekbe. Ezek a források nem feltétlenül jutottak el a végső
kedvezményezettekhez, köztük magánvállalkozásokhoz, állami energiaipari vállalatokhoz és
iskolákhoz. Valójában a szükséges információkat rendelkezésre bocsátó 15 tagállam számára
folyósított RRF-források közel fele még nincs a végső kedvezményezetteknél.
Szinte minden ország késedelmesen nyújtotta be kifizetési kérelmeit a Bizottságnak, aminek
gyakran az infláció vagy ellátási hiányok, a környezetvédelmi szabályokkal kapcsolatos
bizonytalanság vagy az elégtelen adminisztratív kapacitás volt az oka. 2023 végéig a tervezett
kérelmeik 70%-át nyújtották be, a vártnál mintegy 16%-kal kisebb összegre; hét ország különböző okokból nem részesült a mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítéséhez kötött finanszírozásban. Fennáll annak a kockázata, hogy nem minden tervezett intézkedés valósul meg időben. 2023 végéig a több mint 6000 mérföldkő és célérték (vagyis az előrehaladás mutatói) kevesebb mint 30%-a kapcsán került sor kifizetésre, vagyis ezek közül sok – esetleg a legnehezebben teljesíthetőek – még nem valósult meg - mutat rá a jelentés.
Az RRF-ből Magyarországot összesen 10,4 milliárd euró illeti, amelyből 3,8 milliárd euró a kedvezményes hitel, a többi vissza nem térítendő támogatás. Van olyan része is ennek a forrásnak, amely az orosz energiától történő leválás felgyorsítását célozza. Magyarország esetében tipikusan ilyen cél lehetne az Adria csővezeték kapacitásának növelése, amelyre a magyar kormány folyamatosan hivatkozik, azt állítva, hogy ez is hátráltatja az orosz függőség csökkentését.
A korrupciós kockázatok miatt azonban ez a pénz is be van fagyasztva, feloldásukra a kormánynak kellene lépéseket tennie, leginkább konkrét jogszabályok elfogadásával és alkalmazásával. Ha a meghatározott célok nem teljesülnek 2026 augusztus végéig, vagyis a beruházások nem készülnek el, akkor ez a pénz elveszett.
