Hosszan tartó stagnálás után az EU gazdasága visszatér a szerény növekedéshez, miközben folytatódik a dezinflációs folyamat. Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint 2024-re az EU-ban 0,9%-os, az euróövezetben pedig 0,8%-os GDP-növekedés várható. A várakozások szerint jövőre a GDP-növekedés az EU-ban 1,5%, az euróövezetben pedig 1,3%, 2026-ban az EU-ban 1,8%, az euróövezetben pedig 1,6% lesz.
Az euróövezet összinflációja 2024-ben több mint felével csökken, a 2023-as 5,4%-ról 2,4%-ra, majd fokozatosan mérséklődik 2025-ben 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,9%-ra. A 27-ek körében az előrejelzések szerint a dezinflációs folyamat 2024-ben még jelentősebb, az összinfláció 2,6%-ra esett a 2023-as 6,4%-ról, 2025-ben pedig 2,4%-ra, 2026-ban pedig 2,0%-ra csökken.
A brüsszeli testület az adatok alapján úgy látja, hogy a magyar növekedés az idei, rendkívül szerény 0,6 százalékról jövőre 1,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,1 százalékra nő. Ez lényegesen elmarad attól, amit Orbán Viktor szeretne látni, a magyar miniszterelnök ugyanis mindkét évre 3 és 6 százalék közötti növekedést vár.
Az összinfláció 2024-ben jelentősen visszaesett, de ne felejtsük el, hogy 17 százalékról kellett csökkennie. Az inflációs nyomás továbbra is magas maradt a növekvő kereslet, a 2023. decemberi 15%-os minimálbér-emelés és a valuta leértékelődése miatt. Az államháztartási hiány az előrejelzések szerint 2024-ben is magas marad, ezt követően azonban fokozatosan csökkenni fog.
A GDP-arányos adósság az előrejelzések szerint idén nőni fog, 2026 végére pedig enyhén csökkenni fog. Mindkét utóbbi adat lényegesen meghaladja az úgynevezett maastrichti kritériumokat: az államháztartási hiány esetében erre az évre a GDP 5,4 százaléka áll szemben az elvárt 3 százalékkal, míg az államháztartás bruttó adóssága terén az idei GDP-arányos 74,5 százalék szerepel a megengedett 60 százalék helyett.
A költségvetési hiány mérsékelt csökkenésének elsődleges oka a Bizottság szerint az, hogy a kormány a közüzemi társaságoknak a szabályozott energiaárakból eredő veszteségeik fedezésére alacsonyabb támogatást fog nyújtani, elhalasztja az állami beruházásokat és ehhez társul az adóbevételek mérsékelt növekedése.
A magas GDP-arányos adósság okát a brüsszeli testület nemcsak a magas költségvetési hiányban látja, hanem a budapesti repülőtér megvásárlásának finanszírozása is szerepet játszik ebben.
Az Európai Bizottság elemzése alapján az idei 0,6 százalékos reál-GDP-növekedés – amely a tavaly 0,9 százalékos csökkentést követi – annak tudható be, hogy a fogyasztás folyamatosan nőtt a rugalmas munkaerőpiacnak, valamint a magas béremeléseknek és a monetáris politikai alkalmazkodásnak köszönhetően. Ugyanakkor – teszik hozzá – a beruházások továbbra is akadoznak az állami beruházások elhalasztása és az üzleti hangulat romlása miatt. A magyar kereskedelmi partnerek visszafogott kereslete, különösen a gépek és szállítóeszközök iránt, szintén hátráltatta az exportot.
Az előrejelzések szerint a beruházások ösztönzése, a különösen az autóipar kilátásai körüli bizonytalanságok várhatóan megnehezítik a beruházásokat. Az export fokozatos növekedése pedig a javuló keresletnek és a feldolgozóiparban megvalósuló nagy külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhető.
A magyar kilátásokat veszélyeztető kockázatok közé tartozik az autóipari szektor keresletének tartós gyengülése és a kereskedelem romlása, ami a növekedésre és a folyó fizetési mérleg egyenlegére hatással lehet.
