Az Európai Bizottság lehűtötte Orbán gazdasági növekedésre vonatkozó reményeit
Az elmaradó állami beruházások, a repülőtér megvásárlásának finanszírozása és az autóipar válsága is rontja az ország pénzügyi helyzetét, miközben az infláció tartósan az uniós átlag felett marad. Az Európai Bizottság közzétette negyedéves gazdasági értékelését, amelyben az EU egészéről és valamennyi tagállamról elemzéseket közöl.
Hosszan tartó stagnálás után az EU gazdasága visszatér a szerény növekedéshez, miközben folytatódik a dezinflációs folyamat. Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint 2024-re az EU-ban 0,9%-os, az euróövezetben pedig 0,8%-os GDP-növekedés várható. A várakozások szerint jövőre a GDP-növekedés az EU-ban 1,5%, az euróövezetben pedig 1,3%, 2026-ban az EU-ban 1,8%, az euróövezetben pedig 1,6% lesz.
Az euróövezet összinflációja 2024-ben több mint felével csökken, a 2023-as 5,4%-ról 2,4%-ra, majd fokozatosan mérséklődik 2025-ben 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,9%-ra. A 27-ek körében az előrejelzések szerint a dezinflációs folyamat 2024-ben még jelentősebb, az összinfláció 2,6%-ra esett a 2023-as 6,4%-ról, 2025-ben pedig 2,4%-ra, 2026-ban pedig 2,0%-ra csökken.
A brüsszeli testület az adatok alapján úgy látja, hogy a magyar növekedés az idei, rendkívül szerény 0,6 százalékról jövőre 1,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,1 százalékra nő. Ez lényegesen elmarad attól, amit Orbán Viktor szeretne látni, a magyar miniszterelnök ugyanis mindkét évre 3 és 6 százalék közötti növekedést vár.
Az összinfláció 2024-ben jelentősen visszaesett, de ne felejtsük el, hogy 17 százalékról kellett csökkennie. Az inflációs nyomás továbbra is magas maradt a növekvő kereslet, a 2023. decemberi 15%-os minimálbér-emelés és a valuta leértékelődése miatt. Az államháztartási hiány az előrejelzések szerint 2024-ben is magas marad, ezt követően azonban fokozatosan csökkenni fog.
A GDP-arányos adósság az előrejelzések szerint idén nőni fog, 2026 végére pedig enyhén csökkenni fog. Mindkét utóbbi adat lényegesen meghaladja az úgynevezett maastrichti kritériumokat: az államháztartási hiány esetében erre az évre a GDP 5,4 százaléka áll szemben az elvárt 3 százalékkal, míg az államháztartás bruttó adóssága terén az idei GDP-arányos 74,5 százalék szerepel a megengedett 60 százalék helyett.
A költségvetési hiány mérsékelt csökkenésének elsődleges oka a Bizottság szerint az, hogy a kormány a közüzemi társaságoknak a szabályozott energiaárakból eredő veszteségeik fedezésére alacsonyabb támogatást fog nyújtani, elhalasztja az állami beruházásokat és ehhez társul az adóbevételek mérsékelt növekedése.
A magas GDP-arányos adósság okát a brüsszeli testület nemcsak a magas költségvetési hiányban látja, hanem a budapesti repülőtér megvásárlásának finanszírozása is szerepet játszik ebben.
Az Európai Bizottság elemzése alapján az idei 0,6 százalékos reál-GDP-növekedés – amely a tavaly 0,9 százalékos csökkentést követi – annak tudható be, hogy a fogyasztás folyamatosan nőtt a rugalmas munkaerőpiacnak, valamint a magas béremeléseknek és a monetáris politikai alkalmazkodásnak köszönhetően. Ugyanakkor – teszik hozzá – a beruházások továbbra is akadoznak az állami beruházások elhalasztása és az üzleti hangulat romlása miatt. A magyar kereskedelmi partnerek visszafogott kereslete, különösen a gépek és szállítóeszközök iránt, szintén hátráltatta az exportot.
„A tervezett beruházások olyan mélyrepülésben vannak, hogy az elképesztő” – így kommentálta a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vezetője a friss felmérésüket. A Magyarországon dolgozó német cégek egyre jobban aggódnak a jogbiztonság miatt, de az igazi kihívást azt jelenti számukra, hogy a lakosság sehogy sem akar többet költeni, illetve hogy félelmetes tempóban nő a bérköltségük.
Az előrejelzések szerint a beruházások ösztönzése, a különösen az autóipar kilátásai körüli bizonytalanságok várhatóan megnehezítik a beruházásokat. Az export fokozatos növekedése pedig a javuló keresletnek és a feldolgozóiparban megvalósuló nagy külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhető.
A magyar kilátásokat veszélyeztető kockázatok közé tartozik az autóipari szektor keresletének tartós gyengülése és a kereskedelem romlása, ami a növekedésre és a folyó fizetési mérleg egyenlegére hatással lehet.
Budapest III. kerületének vezetése a korábbi években arra törekedett, hogy ne épüljenek új lakóparkok a városrészben, sok helyen ugyanis már nehezen bírja a terhelést a helyi infrastruktúra. Az elmúlt hónapokban viszont megváltozott ez az álláspont, és – ha megszavazzák a szükséges előterjesztéseket – több építkezés, valamint NER-közeli vállalakozó is zöld jelzést kaphat az önkormányzattól.
