Belső tisztogatást és külső határvédelmet ígér a lengyel miniszterelnök Európának

Az Európai Tanács és az Európai Néppárt volt elnöke Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével állt ki a sajtó elé, hogy beszámoljon a lengyel elnökség prioritásairól, amelyről csütörtökön tárgyaltak.

Magyarország január 1-én adja át a soros elnökségi stafétát a Donald Tusk vezette lengyel kormánynak. A soros elnöki posztot betöltő ország feladata, hogy fél évig moderátori szerepet töltsön be az EU döntéshozói szervei között és a három egymást követő elnökség (lengyel, dán, ciprusi) közös célkitűzéseit vigye előre.

Együtt fogunk dolgozni egy biztonságos és védett Európáért

– hangoztatta sajtótájékoztatóján Tusk. Lengyelország már októberben felfüggesztette a menedékjogot az országba érkező migránsok esetében, a lengyel miniszterelnök szerint ugyanis érkezésük egy szervezett „hibrid háború” a Kreml részéről, hogy destabilizálja és lekösse Európa erőforrásait.

Tusk a sajtótájékoztatón üdvözölte azt, hogy több európai vezető is belátja a határvédelem fontosságát. Akik pedig még nem tették, azokat igyekszik majd a jövőben erről meggyőzni. Metsola is csatlakozott az európai védelmi politika erősítésének tervéhez, amelynek szükségességét számokkal támasztotta alá: Európa a GDP-jének 1,9%-át, Oroszország pedig 9%-át költi fegyverkezési célokra.

A lengyel miniszterelnök a soros elnöki prioritásokról szóló sajtótájékoztatón a beszámolt a belső ügyekről is: a tavaly óta hivatalban lévő politikus komoly tisztogatást hajtott végre politikai ellenfelei között. Elsősorban a korábban nyolc évig hatalmon lévő Jog és Igazságosság (PiS) párt tagjai ellen korrupciós ügyekben indított felelősségre vonást emlegette. Jelezte, hogy nincs megelégedve a korrupció elleni nyomozások ütemével sem Lengyelországban, sem Európában, ezért minden erejével azon fog dolgozni, hogy ezek még alaposabbak, egyúttal gyorsabbak legyenek.

A lengyel elnökség első hónapjában rendezik meg Fehéroroszországban az „úgynevezett választásokat”, Alekszandr Lukasenka diktatúrájának harmincadik évében. Tusk aggodalommal beszélt a választások közeledtéről, és „végzetes pillanatnak” nevezte, amit Európának közeli figyelemmel kell kísérnie. A fehérorosz regnáló hatalom több mint Putyin-barát, Oroszország közvetlen kampánnyal segítette Lukasenka hatalmon maradását a 2020-as választások idején – emlékeztetett.

Az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta, ideje konkrét lépéseket tenni Európa gazdasági függőségeinek és energiaárainak csökkentéséért, illetve a belső piac töredezettségének megszüntetéséért. Ezek gyakorlati megvalósítását a vállalkozások, családok és gazdák támogatásában és az európai döntéshozási szervek bürokratikus folyamatainak csökkentésében látta. Tusk egyetértett, hogy az európai energiaárak csökkentése alapvető fontosságú lépés a huszonhetek versenyképességének visszanyeréséhez, ehhez pedig Európának a tárgyalási technikáiban „sokkal egoistábbnak” kell lennie.

Eddig a lengyel soros elnökség prioritásairól annyi biztosan tudható, hogy a Donald Trump által bevezetett vámok kezelése jelentős szerepet fog kapni Tusk politikájában, miután az újraválasztott amerikai elnök 10-20%-ra emelné az exportvámokat Európa esetében. Emellett Oroszországra az invázió harmadik évfordulóján – 2025. február 24-én – egy komoly szankciós csomag kivetésére készül a lengyel elnökség, ez az orosz diplomaták szabad mozgását és az olaj és gáz import tovább szigorítását is jelentené. Tusk sajtótájékoztatóján mindenkit biztosított róla, hogy Ukrajna támogatásáért továbbra is mindent meg fog tenni a lengyel vezetés, erről a többi európai döntéshozót is meg szeretné győzni és erre vonatkozó egység kialakításán is dolgozni fog.