Ettől a jogszabálytól függ az, hogy a modellváltott egyetemek hozzáférhetnek-e az Erasmus+ és a kutatás-fejlesztést támogató Horizon Europe programok EU-s finanszírozásához, amelynek megvonásáról két évvel ezelőtt döntöttek a tagállamok az kuratóriumok működésében feltárt összeférhetetlenségi körülmények miatt. Az uniós intézkedések az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják.

Közel két év elteltével, december 2-án nyújtotta be a kormány a parlament által elfogadott jogszabályt. Az Európai Bizottság – amelynek kötelessége az értékelést elvégezni, majd pozitív vélemény esetében a tagállamoknak javaslatot tehet a korlátozások feloldására – két hét elteltével közölte: a magyar törvény nem ad választ a felmerült kifogásokra, ezért a tiltó intézkedések továbbra is fennmaradnak. A brüsszeli testület hétfőn jelentette be a döntését, ám informális úton csak néhány részletet lehetett megismerni, most azonban teljes egészében nyilvánosságra hozták a határozatot.

A megállapított hiányosságok között az első helyen szerepel, hogy a magyar szabályozás csak akkor lépne hatályba, ha a tagállamok a két évvel ezelőtti döntésüket visszavonják. Ezt a megoldást elfogadhatatlannak tartotta a Bizottság, mondván,

a korrekciós intézkedésnek a Bizottsághoz való benyújtásakor hatályba kell lépnie.

Azt is kifogásolták, hogy nem minden KEKVA-formában működő intézményre vonatkozik a jogszabály, a mellékletben ugyanis nem szerepel az összes modellváltó szervezet, a szabályokat pedig az összes jogalanyra alkalmazni kell. Az sem szerepel egyértelműen a magyar szabályozásban, hogy a rendelkezéseket

legalább attól a pillanattól kezdve alkalmazni kell, amikor egy közérdekű alapítvány és/vagy bármely fenntartott szervezet uniós támogatást kér vagy kérelmezett és a jogosultság feltételeként továbbra is alkalmazni kell őket az uniós finanszírozás végrehajtása során.

Újabb nem teljesült előírás, hogy “a közérdekű alapítvány kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagjának, valamint a fenntartott szervezet ügyvezető igazgatójának megbízatásának időtartamát időben korlátozni kell, függetlenül attól, hogy hogy a megbízás egy része megelőzi-e az új szabályok hatályba lépését vagy az uniós támogatási igényt”.

Az Európai Bizottság a kuratóriumok tagjainak összeférhetetlensége kapcsán leszögezte, hogy “az integritás nem elégséges, ha nincs megfelelően ellenőrizve és hiányosságok esetén nem kezelik.” Márpedig ez a szakértők szerint nem következik egyértelműen és garantálhatóan a magyar szabályozásból, amelynek rendelkeznie kell arról, hogy a kuratóriumok és felügyelőbizottságok minden tagja, valamint a fenntartott gazdálkodó szervezetek ügyvezetője összeférhetetlenségi nyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot nyújtson be a kinevezés előtt.

Ezt a beadványt a megbízatás ideje alatt rendszeresen meg kell újítani, nem csak a hivatali idő végén. A vagyonnyilatkozatot az igazgatósági tagokkal vagy ügyvezetőkkel közös háztartásban élő hozzátartozóknak is be kell nyújtaniuk

– teszik hozzá. Mindezt kiegészítették azzal, hogy amennyiben új személy lépne pozícióba, a jogosultságok ellenőrzését még azt megelőzően el kell végezni, hogy a uniós forrásra pályázna az adott szervezet. Mivel a magyar törvényben nem találtak erre vonatkozó rendelkezést, azt is a kötelező előírások között sorolták fel, hogy az új vagy meglévő igazgatósági tagok vagy ügyvezető igazgatók összeférhetetlenségére vonatkozó alkalmassági ellenőrzéseket független testületnek kell elvégeznie, “amely kötelező erejű határozatokat hoz, mielőtt bármilyen kinevezésre, megerősítésre vagy második ciklusra történő kinevezésre sor kerülhetne”.

Az Európai Bizottság kijelentette, hogy az új vagy meglévő igazgatósági tagok vagy ügyvezető igazgatók összeférhetetlenségi nyilatkozatainak és vagyonnyilatkozatainak ellenőrzését az Integritás Hatóságnak kell elvégeznie. Ugyanakkor – és ez is szerepel a nem teljesült elvárások között – a szabályoknak elő kell írniuk, hogy a vagyonnyilatkozatokhoz hozzáférhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie az Integritás Hatóság számára, sőt, az IH-nak a törvényben minden szükséges eszközt (beleértve az összes releváns adatbázishoz, nyilvántartáshoz és információhoz való közvetlen és korlátlan hozzáférést) meg kell adnia az ilyen ellenőrzés hatékony elvégzéséhez. Végül azt is hiányolja az Európai Bizottság, hogy nincs megfelelő módszertan és eljárás – beleértve a megfelelő vizsgálati és korrekciós intézkedéseket, például a nyilatkozattevő fegyelmi és/vagy büntetőjogi szankcióit – az előírt összeférhetetlenség hatékony megelőzésére, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozására.

A döntést a lengyel Pjotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja jegyezte ellen. A magyar kormánynak továbbra is bármikor lehetősége van arra, hogy a felsorolt kifogásokat orvoslását elvégezze és az elzárt uniós forrásokat megnyissa.