Egy évvel ezelőtt lépett hatályba a kritikus fontosságú nyersanyagoktól szóló uniós jogszabály. A törvény célja, hogy csökkentse az EU függőségét a harmadik országoktól ezen anyagok tekintetében, amelyek egyúttal rendkívül fontos szerepet töltenek be az európai iparban és a termelés zöldítésében.

Az EU 34 kritikus fontosságú nyersanyagot listázott azzal, hogy Európa soha nem lesz önellátó ezek vonatkozásában, de az ellátás diverzifikálására törekszik. Jelenleg például Kína biztosítja az EU nehézritkaföldfém-ellátásának 100%-át, Törökország a bórellátásnak 98%-át és Dél-Afrika az EU platinaszükségletének 71%-át.

A törvényben megfogalmazott cél, hogy az EU éves fogyasztásának legalább 10%-át Unión belüli kitermelésből kell biztosítania, az éves feldolgozás legalább 40 százaléka EU-n belül történjen, az újrafeldolgozás legalább 25 százaléka hazai forrásokból valósuljon meg, és a feldolgozás bármely releváns szakaszában az egyetlen harmadik országból származó behozatal egyik stratégiai fontosságú nyersanyag esetében se haladja meg az EU éves fogyasztásának 65%-át.

A stratégiai ellátási láncaink legelején a nyersanyagok állnak. Ezek egyben nélkülözhetetlenek kontinensünk szén-dioxid-mentesítéséhez is. Európa azonban jelenleg harmadik országoktól függ a leginkább szükséges nyersanyagok nagy részének beszerzésében. Növelnünk kell a saját termelésünket, diverzifikálnunk kell a külső ellátást, és készleteket kell felhalmoznunk

– rögzítette a célokat brüsszeli sajtótájékoztatóján Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság jólétért és az ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke. Ezek figyelembevételével a testület első alkalommal fogadott el egy 47 stratégiai projektet tartalmazó listát a hazai stratégiainyersanyag-kapacitások növelése érdekében. Ezek 13 EU-tagállamban találhatók: Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Észtországban, Csehországban, Görögországban, Svédországban, Finnországban, Portugáliában, Lengyelországban és Romániában. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 22 projekt kapcsolatos lítiummal, 12 nikkellel, 10 kobalttal, 7 mangánnal és 11 grafittal.

A kritikus fontosságú nyersanyagokat mindenütt használják. A társadalom a legtöbb területen nem tudna működni nélkülük, mivel számos hétköznapi készülékben és minden tagállam gazdasága számára nélkülözhetetlen termékekben megtalálhatók. A volfrámot a telefonokban található vibrációs technológiában, a lítiumot, kobaltot és nikkelt az elektromos járművekben, a bórt szélturbinákban, a szilíciumfémet félvezetőkben, a borátokat üveggyártásban, valamint a növénytermesztési célú műtrágyagyártásban, a magnéziumot és a szkandiumot pedig repülőgépek gyártása és üzemeltetés során alkalmazzák.

Ezek a projektek biztosítják majd, hogy az EU maradéktalanul teljesíteni tudja a lítium és a kobalt 2030-ra vonatkozó kitermelési, feldolgozási és újrahasznosítási referenciaértékeit, miközben jelentős előrelépést tesz a grafit, nikkel és mangán tekintetében

– áll a közleményben. Ezeknek a projekteknek a teljes tőkebefektetése várhatóan 22,5 milliárd euró lesz. Ezek a projektek a Bizottság, a tagállamok és a pénzügyi intézmények koordinált támogatásában részesülhetnek, hogy megkezdjék a működésüket. Jelentős előrelépés, hogy az engedélyek kiadása egyszerűsített eljárás keretében történik. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezési folyamat nem haladja meg a 27 hónapot a kitermelési projektek és a 15 hónapot más projektek esetében. Jelenleg ezek az eljárások 5-10 évig tarthatnak.

A Bizottsághoz harmadik országokban található projektekre vonatkozó kérelmek is érkeztek. Az ilyen projektek esetleges kiválasztásáról később döntenek.

Az EUrologus nemrégiben beszámolt arról, hogy az EU a kritikus fontosságú nyersanyagok dél-amerikai kitermelésével kapcsolatban is előrehaladott tárgyalásokat folytat.