Március óta húzódik az az ügy, hogy Magyarország az uniós költségvetés féléves felülvizsgálata keretében – a jogszabályok adta lehetőségeket kihasználva – költségvetésen belüli átcsoportosítást kért. Ennek lényege, hogy olyan pénzalapokból, amelyekhez jelenleg nem fér hozzá Magyarország a korrupciós problémák miatt, olyan borítékokba helyezzenek át pénzt, amelyeket nem érint a zárolás. (A tiltás három kohéziós alap 55 százalékára vonatkozik a tagállamok 2022-es döntése értelmében.)
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában Themis Christophidou, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) főigazgatója Daniel Freund német zöldpárti képviselő kérdésére elmondta, hogy Magyarország 545 millió euró áthelyezését kérte. Hogy pontosan mire, azt a tisztviselő nem mondhatta el, ugyanis az erre vonatkozó dokumentumokat a magyar kormány „bizalmasnak” minősítette. Emiatt még a szakbizottságnak sem adhatták ki ezt az iratot. Mindezt az Európai Bizottság is furcsállja, ezért pár napja a főigazgató rövid határidővel egy levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben azt kérte, hogy amennyiben nem sikerül érdemi indokot felhozni az iratok visszatartásával kapcsolatban, akkor azokat eljuttatják az Európai Parlamentnek.
A főigazgató elmondta, hogy megvizsgálták a kérést, és úgy döntöttek, hogy ezeket az alapokat át lehet csoportosítani, a döntés hamarosan hivatalos lesz.
De egy fontos körülményt hozzátett Themis Christophidou:
Ez nem jelenti azt, hogy a kifizetések is meg fognak történni, mert ha a transzferek meg is érkeznek, az új tevékenységek szintén meg kell feleljenek a feltételeknek. Továbbra is le fogják tiltani, és csak akkor szabadítják fel, ha Magyarország a vonatkozó problémákat megoldja.
Vagyis az 545 millió euró továbbra sem lesz elérhető Magyarország számára. Ugyanakkor a főigazgató elmondta, hogy a magyar kormány kihasznált egy másik lehetőséget, a kohéziós források 8 százalékáról anélkül lehet rendelkezni, hogy ehhez bármiféle hozzájárulásra lenne szükség. Ez 156 millió eurót jelent, valójában tehát ennyit sikerült Magyarországnak hozzáférhetővé tennie.
