2030-ra az EU képes lesz elhárítani egy „nagy intenzitású konfliktust”

Négy területen kilenc összehangolt fellépés jelenti Európa olyan szintű védelmét 2030-ra, amely alkalmas lesz minden külső fenyegetés elhárítására. Az Európai Bizottság bemutatta az az európai védelmi képességek megerősítésére vonatkozó ütemtervét.

  • Arató László (Eurologus)

„Béke megőrzése – Védelmi felkészültségi ütemterv 2030” – ez a neve annak a programnak, amelyet az Európai Bizottság nevében az Bizottság elnöke és a külügyi főképviselő javasol a tagállamoknak. Az állam- és kormányfők tanácsa júniusban kérte fel a brüsszeli testületet erre a munkára, amelynek célokat és mérföldköveket vázol fel „a képességbeli hiányosságok megszüntetése, a tagállamok közötti védelmi beruházások felgyorsítása, valamint az EU 2030-ra történő teljes védelmi felkészültség felé vezető útjának irányítása érdekében”. Az anyag tartalmazza azt is, hogy

Európa védelmének megerősítése azt is jelenti, hogy határozottan ki kell állni Ukrajna mellett.

A Védelmi Útiterv négy úgynevezett Európai Készenléti Zászlóshajót javasol: az Európai Drónvédelmi Kezdeményezést, a Keleti Szárnyőrzést, az Európai Légi Pajzsot és a Védelmi Űrpajzsot, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a NATO célkitűzések megvalósításához.

A közelmúltbeli fenyegetések megmutatták, hogy Európa veszélyben van. Meg kell védenünk területünk minden polgárát és négyzetcentiméterét. Európának pedig egységesen, szolidaritással és elszántsággal kell reagálnia

– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az előbbi célok megvalósításához szükség lesz egy új együttműködésre, amit új kifejezésként nekünk is meg kell tanulni: ez a képességkoalíciók rendszere. Az ütemterv felszólítja a tagállamokat, hogy kilenc kulcsfontosságú területen alakítsanak képességkoalíciókat, amelyekkel a védelem területén meglévő hiányosságokat lehet tagállamok közötti együttműködések formájában pótolni. Ezek a

  • lég- és rakétavédelem,
  • stratégiai támogatók,
  • katonai mobilitás,
  • tüzérségi rendszerek,
  • kiberbiztonság,
  • mesterséges intelligencia,
  • elektronikus hadviselés,
  • rakéták és lőszerek,
  • drónok és drónellenes eszközök,
  • szárazföldi harc
  • és tengeri harc.

A teljes védelmi felkészültség elérése azt jelenti, hogy a tagállamok fegyveres erői képesek előre látni, felkészülni és reagálni bármilyen válságra, beleértve a nagy intenzitású konfliktusokat is

– szögezi le az ütemterv. Mindennek az anyagi fedezete az a 800 milliárd eurós csomag, amelyet az Európai Bizottság már korábban előterjesztett. Ebből 150 milliárd euró a tagállamok által felvehető kedvezményes hitel – Magyarország 16,2 milliárd eurót igényelt –, 650 milliárd euró pedig a tagállami költségvetések számára biztosított mozgástér vagyis olyan állami dotációs rendszer, amely nem minősül majd tiltott állami támogatásnak. Emellett ez a forrás – a remények szerint – lendületet fog adni a magánberuházásoknak is.

Az ütemterv felvázolja egy, az egész EU-t behálózó katonai mobilitási terület elképzelését, amelyet 2027-ig szeretnének létrehozni, harmonizált szabályokkal és szárazföldi, légi és tengeri útvonalak hálózatával, amely lehetővé teszi a csapatok és a felszerelések gyors mozgatását Európában.

A 16 oldalas dokumentumot jövő héten csütörtökön mutatják be az állam- és kormányfők tanácsának.

Hozzászólások