Az uniós tagállamok hétfőn délelőtt elfogadták tárgyalási álláspontjukat az orosz földgázimport fokozatos megszüntetéséről szóló rendelettervezettel kapcsolatban. A jogszabály célja az orosz energiától való függőség megszüntetése, miután – ahogy az indokolás fogalmaz – “Oroszország fegyverré tette a gázellátást, és az EU-ba irányuló gázellátásban ismételt zavarok jelentős hatással voltak az európai energiapiacra”.
A javasolt rendelet jogilag kötelező érvényű, fokozatos tilalmat vezet be mind a vezetékes gáz, mind a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjára Oroszországból, teljes tilalommal, amely 2028. január 1-jétől lép hatályba.
Egy energiafüggetlen Európa egy erősebb és biztonságosabb Európa. Bár az elmúlt években keményen dolgoztunk és erőltettük az orosz gáz és olaj Európából való kiszállítását, még nem valósítottuk meg. Ezért kulcsfontosságú, hogy a dán elnökség elsöprő támogatást szerzett az európai energiaügyi miniszterektől ahhoz a jogszabályhoz, amely véglegesen megtiltja az orosz gáz EU-ba való bejutását
– kommentálta a döntést Lars Aagaard, Dánia éghajlat-, energia- és közműügyi minisztere. Az elsöprő támogatás azt jelenti, hogy csak Magyarország és Szlovákia szavazott a javaslat ellen. Azonban ez kereskedelempolitikai kérdés, amelyben nem szükséges az egyhangúság, csak a minősített többség, azt pedig a többi 25 tagállam biztosította. A szavazás előtti vitában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt kérdezte, hogy
miért van erre szükség?
Szijjártó elmondta, hogy csak politikai érveket hallott a döntés mellett, azonban szerinte Magyarország számára az energiabiztonság nem politikai kérdés, hanem a jelenlegi fizikai valóságról szól. Kijelentette, Magyarországon ezzel a rendelkezéssel megszűnik a biztonságos energiaellátás, mert csak egyetlen szállítási útvonal maradt (az Adria-vezeték), ami a magyar álláspont szerint magas tranzitdíjjal működik, és műszakilag nem alkalmas a kellő mennyiségű kőolaj elszállítására.
Az orosz GDP-be 0,2 százalékot fizetünk, ha ez elmarad, akkor Ukrajna nem nyeri meg a háborút
– próbált meg még egy érvet felhozni Szijjártó Péter. Ez azonban nem változtatott semmit, a javaslat értelmében az orosz gáz importja 2026. január 1-jétől tilos lesz, miközben a meglévő szerződésekre vonatkozóan átmeneti időszakot tartanak fenn. A 2025. június 17. előtt megkötött rövid távú szerződések 2026. június 17-ig maradhatnak érvényben, míg a hosszú távú szerződések 2028. január 1-jéig.
A jogszabály tartalmaz “néhány különleges rugalmasságot a szárazfölddel körülvett tagállamok számára, amelyeket az ellátási útvonalak közelmúltbeli változásai érintenek”, ez azonban nem vezethet a beszerzett mennyiségek növekedéséhez. Az Európai Bizottságnak kötelező lesz koordinálni annak érdekében, hogy azok az országok (praktikusan Magyarország és Szlovákia tartozik ide), ahol gondot jelent az orosz energia kivezetése, megfelelő segítséget kapjanak a többi tagállamtól, a már meglévő infrastruktúra felhasználásával.
Mindez azt jelenti, hogy a tagállamok megkezdhetik a tárgyalást az Európai Parlamenttel a szöveg véglegesítése érdekében. A Parlament bizottsági szinten már kialakította álláspontját, amit a plenáris ülés ezen a héten véglegesíti. Az EP lerövidítené a határidőket és a 2028. január 1-jei határidőt egy évvel korábbra hoznák. A tervek szerint az intézményközi egyeztetések ebben az évben véget érnek és a jogszabály legkésőbb január 1-jén hatályba lép.
