A tárgyaláson mintegy 35 ország vezetője vett részt, kiegészülve az uniós intézmények vezetőivel és a NATO főtitkárával. A résztvevők egyértelművé tették: Ukrajna önvédelmi képessége kulcsfontosságú nemcsak az ország jövője, hanem az euroatlanti térség kollektív biztonsága szempontjából is. A felek hangsúlyozták, hogy Ukrajna szuverenitásának és hosszú távú biztonságának garantálása a majdani békemegállapodás szerves részét kell, hogy képezze, amelyet erős, politikailag és jogilag kötelező biztonsági garanciákkal szükséges alátámasztani.
A tervek szerint ezek a garanciák a tűzszünet kezdetével lépnének életbe, kiegészítve a már meglévő kétoldalú biztonsági megállapodásokat – az egyes országok alkotmányos és jogi kereteivel összhangban.
A megállapodás fő elemei között szerepel egy amerikai vezetésű tűzszünet-ellenőrzési és -hitelesítési mechanizmusban való részvétel, amely folyamatos és megbízható megfigyelést biztosítana.
A koalíció tagjai egy különbizottságban is helyet kapnának, amely a jogsértések kivizsgálásáért és a felelősség megállapításáért felelne.
A koalíció hosszú távon is folytatná az ukrán fegyveres erők támogatását, beleértve a katonai segélyeket, fegyverbeszerzések finanszírozását, a védelmi költségvetés támogatását, valamint gyors reagálású fegyverraktárakhoz való hozzáférést. Emellett technikai segítséget nyújtanának védelmi létesítmények kiépítéséhez is.
A tervek szerint egy többnemzeti katonai erő is létrejönne Ukrajna számára, amely az ukrán hadsereg újjáépítését és az elrettentést szolgálná.
A nyugalmat elősegítő légi, tengeri és szárazföldi intézkedések végrehajtása Ukrajna kérésére egy hiteles tűzszünet után történne meg. A kezdeményezés európai vezetésű lenne, az Egyesült Államok támogatásával.
A koalíció emellett kötelező érvényű vállalásokat kíván rögzíteni arra az esetre, ha Oroszország a jövőben ismét fegyveres támadást indítana Ukrajna ellen. Ezek a vállalások katonai, hírszerzési, logisztikai és diplomáciai támogatást, valamint további szankciók bevezetését is magukban foglalhatják.
Végül a felek megállapodtak abban is, hogy elmélyítik a hosszú távú védelmi együttműködést Ukrajnával – a többi között kiképzés, közös hadiipari termelés és hírszerzési kooperáció révén –, valamint létrehoznak egy amerikai–ukrán koalíciós koordinációs központot a párizsi műveleti főhadiszálláson.
Az Elysée-palota által kiadott nyilatkozat leszögezi: a béke csak akkor lehet tartós, ha Ukrajna biztonsága hosszú távon is szilárd nemzetközi garanciákon nyugszik.
A koalíciónak Magyarország nem tagja.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
