A találkozó Mario Draghi volt EKB-elnök és korábbi olasz miniszterelnök helyzetértékelésével indult. Tanácsi források szerint Draghi arra figyelmeztetett, hogy az európai gazdasági környezet romlott az általa korábban bemutatott jelentés óta, és sürgetővé vált az általa felvetett problémák kezelése. Emlékeztetett: évente mintegy 800 milliárd euró többletberuházásra lenne szükség ahhoz, hogy az EU lépést tartson az Egyesült Államokkal és Kínával. Emmanuel Macron francia elnök még magasabb, évi 1200 milliárd eurós beruházási igényt említett, és új közös uniós adósságkibocsátást sürgetett a források egy részének előteremtésére.
A vezetők egyhangúlag támogatták az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által meghirdetett egyszerűsítési program folytatását. Von der Leyen szerint 2026 „a sebességváltás éve” lesz, öt fő területen: szabályozási egyszerűsítés, valódi egységes piac, alacsonyabb energiaárak, mesterséges intelligencia vezérelte átalakulás és erős kereskedelempolitika.
Kiemelt téma volt az egységes piac elmélyítése. Enrico Letta volt olasz miniszterelnök javaslatára a cél immár nem pusztán a „single market”, hanem az „one market for one Europe” – vagyis a 27 különálló rendszerből egy valóban egységes piac létrehozása 2026–2027-re. Letta szerint az amerikai protekcionista politikára az integráció elmélyítése a leghatékonyabb európai válasz.
Ehhez kapcsolódik az úgynevezett „28. rezsim” bevezetése is, amely lehetővé tenné, hogy a vállalatok egy egységes európai vállalati szabályrendszer alapján működjenek a 27 tagállamban. A cél az adminisztratív terhek csökkentése és a határokon átnyúló működés megkönnyítése.
Több vezető – köztük Emmanuel Macron – a fúziós szabályok felülvizsgálatát sürgette annak érdekében, hogy stratégiai ágazatokban valódi „európai bajnokok” jöhessenek létre. Egyes szektorokban, például a távközlésben, a konszolidáció nagyobb beruházásokat és innovációt tehetne lehetővé. A Bizottság már dolgozik az új iránymutatásokon. A felvetés szerint a nagyobb vállalati koncentráció egyfajta „társadalmi szerződés” része lenne: a megerősödő cégeknek cserébe többet kellene beruházniuk és innoválniuk.
Az energiaárak kérdése szintén központi téma volt. A vezetők megerősítették: az energiaátmenet hosszú távon a legjobb eszköz az árak csökkentésére és a stratégiai autonómia elérésére, rövid távon azonban pragmatikus, tagállamspecifikus megoldásokra van szükség. A konkrét intézkedésekről márciusban dönthet az Európai Tanács.
Széles körű egyetértés mutatkozott abban is, hogy bizonyos stratégiai ágazatokat – például a védelmi ipart, az űrszektort, a tiszta technológiákat, a kvantumtechnológiát, a mesterséges intelligenciát és a fizetési rendszereket – meg kell erősíteni, és csökkenteni kell az EU külső függőségeit. Ennek részeként feltérképezik a kritikus függőségeket, és diverzifikációs stratégiát dolgoznak ki. Az úgynevezett „európai preferencia” alkalmazását egyes stratégiai területeken célzottan és arányosan vizsgálnák.
A tanácskozás egyik legerősebb üzenete az volt, hogy Európa beruházási hiánnyal küzd.
Nem lesz versenyképesség több befektetés nélkül
– fogalmazott Antonio Costa. A hangsúly elsősorban a magánberuházások mozgósításán volt, különösen a Megtakarítási és Beruházási Unió (Savings and Investment Union) felgyorsításán. A cél egy egységesebb és hatékonyabb európai pénzügyi rendszer, amely jobban képes az európai megtakarításokat európai beruházásokká alakítani. Ugyanakkor a közberuházások és az uniós költségvetési eszközök szerepéről is vita várható a következő többéves pénzügyi keret tárgyalásakor.
A vezetők egyetértettek abban is, hogy az EU továbbra is nyitott a kereskedelemre, és egy ambiciózus, ugyanakkor pragmatikus, a diverzifikációra építő kereskedelempolitika szolgálja leginkább a közös érdekeket.
Ursula von der Leyen arra hívta fel a tagállamok figyelmét, hogy az elsődleges cél, hogy a kormányok egyhangú döntéseket hozzanak, de ugyancsak működőképes lehetőségként említette a megerősített együttműködés alkalmazását kifejezetten a versenyképességi kérdésekben. Ez azt jelenti, hogy ezen a téren a tagállamok egy csoportja mélyítheti az integrációt anélkül, hogy valamennyi kormány beleegyezésére szükség lenne – ez a két- vagy többsebességes EU egyik megvalósulási formáját vetíti előre. A téma nem tabu, kormányok egy csoportja már dolgozik ezen az együttműködésen, a pénzügyminiszterek jövő heti ülésén az érintett országuk külön találkozót is szerveznek.
Az európai versenyképesség ügyét Orbán Viktor az előbbieknél lényegesen egyszerűbben látta. Három pontban fogalmazta meg, hogy szerinte mi segíthet a lejtmenetben lévő európai gazdaságon. Ezek a következők:
1. A háborút be kell fejezni,
2. nem küldhetjük nyakló nélkül Ukrajnába az európaiak pénzét,
3. az energia árát le kell vinni.
Az informális csúcs nem hozott azonnali jogi döntéseket, de kijelölte az irányt. A márciusi Európai Tanácson konkrét vállalások és menetrendek születhetnek. António Costa zárásként hangsúlyozta: ahogy az EU tavaly a védelempolitikában lépett előre, úgy 2026-ban a versenyképesség terén kíván kézzelfogható eredményeket felmutatni.
