A felmérés alapján Magyarországon az EU védelmi szerepének társadalmi elfogadottsága erősebb az uniós átlagnál, miközben a fenyegetettségérzet mérsékeltebb, az űrprogramok hatásának megítélése pedig visszafogottabb. A kutatás szerint a magyarok 58 százaléka bízik abban, hogy az EU képes megerősíteni Európa biztonságát és jobban megvédeni polgárait, míg 36 százalék nem bízik ebben. Ez magasabb bizalmi szint, mint az uniós átlag (52 százalék bízik, 43 százalék nem).
A fenyegetettségérzet ugyanakkor nem kiugró. A magyarok 55 százaléka - 24 százalék „teljes mértékben”, 31 százalék „inkább” - ért egyet azzal, hogy Magyarország biztonsága veszélyben van, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál (68 százalék). Ezzel szemben azoknak aránya, akik határozottan nem értenek egyet azzal, hogy az országukat külső fenyegetés veszélyeztetné, nálunk a legmagasabb: a megkérdezettek 26 százaléka látja így.
A személyes biztonság tekintetében a magyarok 39 százaléka érzi úgy, hogy veszélyben van, ez lényegében megegyezik az uniós adattal.
Ami a védelmi és biztonsági kiadásokat illeti: a magyarok 31 százaléka szerint az EU nem költ eleget, 47 százalék szerint „nagyjából megfelelő” az uniós költés szintje, és mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy túl sokat költ. Saját országuk védelmi költéséről hasonló a kép: 33 százalék szerint nem elég, 42 százalék szerint megfelelő, 11 százalék szerint túl magas a ráfordítás.
Az űrpolitika terén a magyar válaszadók visszafogottabban értékelik az uniós programok (Galileo/EGNOS, Copernicus, IRIS) hatását, mint az uniós átlag. A magyarok 43 százaléka lát „nagyon” vagy „inkább fontos” hatást az EU gazdaságára, míg az EU-átlag 54 százalék . A mindennapi életre gyakorolt hatás esetében is hasonló a különbség (49 százalék Magyarországon, 54 százalék az EU-ban). Prioritásként a magyarok leginkább a fenntartható és felelős űrhasználatot, a klíma- és környezetvédelmi fellépést, valamint a biztonság és védelem kérdését emelték ki.
Ami a nemzetközi eredményeket illeti: az európaiak kétharmada (68%) úgy érzi, országa veszélyben van. A legmagasabb fenyegetettség-érzetet Franciaországban mérik (80%), ezt követi Hollandia és Dánia (77%), valamint Ciprus és Németország (75%). Ugyanakkor a megkérdezettek 42%-a saját személyes biztonságát is veszélyben érzi.
A válaszadók többsége bízik az EU-ban, hogy képes erősíteni a biztonságot és a védelmet (52%). Különösen nagy a bizalom Luxemburgban (76%), Portugáliában (74%), Cipruson (73%) és Litvániában (71%). A felmérés szerint az EU védelmi kiadásaival kapcsolatban a megkérdezettek közel háromnegyede (74%) úgy véli, hogy a jelenlegi szint megfelelő, vagy növelni kellene a beruházásokat. A támogatottság kiemelkedően magas Litvániában (80%), Portugáliában (89%), Finnországban (83%), Spanyolországban (80%) és Dániában (78%).
Az európaiak több mint fele (53%) a biztonság és a védelem területét tekinti az EU űrprogramjainak legfontosabb céljának. Ezt követi a környezet és az éghajlat (36%), valamint az ipar versenyképessége és növekedése (31%). Különösen a fiatalabb válaszadók ismerik el az EU űrprogramjainak gazdasági hatását (55%).
A felmérés, amelyet 2026 januárjában végeztek el, az EU tagállamaiban 27 292 interjú alapján vizsgálta a polgárok biztonságérzetét, az EU védelmi szerepében való bizalmát, valamint a kollektív védelembe történő beruházások támogatottságát. A felmérés emellett az EU űrprogramjaival kapcsolatos tudatosságot és a jövőbeli űrpolitikai prioritásokat is feltérképezte.
