A program bejelentése szorosan kapcsolódik az Oroszország Ukrajna elleni háborújának tapasztalataihoz, amely világosan megmutatta, hogy a mai harctéren a gyorsaság döntő tényezővé vált. Míg korábban évekig tartott egy-egy új technológia kifejlesztése és bevezetése, ma már hetek vagy hónapok alatt kell működőképes, költséghatékony megoldásokat biztosítani. Az AGILE ezt a szemléletváltást kívánja intézményesíteni azzal, hogy jelentősen lerövidíti a finanszírozási és fejlesztési ciklusokat.
A tervek szerint a program keretében akár négy hónapon belül döntenek a támogatásokról, ami példátlanul gyors az uniós rendszerekben. A fejlesztett technológiák így már egy-három éven belül eljuthatnak az európai fegyveres erőkhöz. A finanszírozás mértéke is rendkívül kedvező: az AGILE akár a projektek teljes, százszázalékos költségét fedezheti. Emellett egy rugalmas szabályozási elem is megjelenik, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok a pályázati határidőt megelőző három hónapban felmerült költségeiket is elszámolják, ezzel ösztönözve a gyors fejlesztési döntéseket.
A támogatott projektek várhatóan olyan kulcsfontosságú technológiai területekre koncentrálnak majd, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia vagy a drónrendszerek. A cél nem csupán az innováció előállítása, hanem annak mielőbbi piaci és katonai alkalmazása is, vagyis a fejlesztések gyors átültetése a gyakorlatba.
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnöke szerint az új eszköz áttörést jelenthet az európai innovációs környezetben. Mint fogalmazott:
Az AGILE lebontja azokat az akadályokat, amelyek eddig távol tartották a legkreatívabb technológiai vállalatokat a védelmi szektortól.
Hozzátette: az EU egy olyan kultúrát kíván kialakítani, amely a gyors cselekvést és a gyakorlati megvalósítást helyezi előtérbe.
Andrius Kubilius védelmi és űrügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb szereplők szerepe felértékelődött a modern hadviselésben. Kiemelte: ezek a vállalatok nemcsak innovatív és rugalmas megoldásokat kínálnak, hanem új operatív szemléletet is hoznak a védelembe. Véleménye szerint ezért kulcsfontosságú, hogy az új technológiákat gyorsan teszteljék, validálják és integrálják az európai védelmi rendszerekbe.
Az AGILE program egy szélesebb uniós stratégiai keretbe illeszkedik. Az elmúlt években az EU már jelentős lépéseket tett a védelmi kutatás és fejlesztés erősítésére, többek között az Európai Védelmi Alap révén, amely a tagállamok közötti együttműködésen alapuló projekteket támogatja. Ezzel párhuzamosan külön kezdeményezések segítik a startupokat és a kisvállalkozásokat, valamint az innovációs szereplők közötti együttműködést.
A következő lépésben az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Európai Unió Tanácsa elé. Amennyiben a jogalkotók elfogadják a tervezetet, az AGILE program várhatóan 2027 elején indulhat el, és már rövid távon hozzájárulhat az európai védelmi képességek megerősítéséhez.
A programban nemcsak uniós országok vállalkozásai vehetnek részt, az Európai Bizottság számít a nagy harctéri tapasztalattal rendelkező ukrán cégek jelentkezésére is.
