A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja keddi közleményében azt írja: a Patrióták Európáért-frakcióval együtt kezdeményezte a Magyarországgal szembeni 7. cikk szerinti eljárás azonnali lezárását. A bejelentés szerint Fabrice Leggeri, a Patrióták francia koordinátora és László András fideszes EP-képviselő hivatalos levélben fordult az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) elnökéhez.
Két hete Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-delegációjának vezetője már bejelentette, hogy a delegáció azt kéri, az EP készítsen határozati javaslatot a Magyarországgal szembeni 7. cikkes eljárás megszüntetéséről. Most ehhez képest az történt, hogy a Patrióták és a Fidesz hivatalos levél formájában is megpróbálták elindítani a folyamatot a LIBE-bizottságnál.
A Fidesz érvelése szerint a magyarországi választás és a hatalom békés átadása bizonyítja, hogy az eljárás nem valós jogállamisági problémákon, hanem politikai előítéleteken alapult. Ez azonban erősen vitatható következtetés. A demokratikus választás és a kormányváltás önmagában nem válaszolja meg azokat a kérdéseket, amelyek miatt az Európai Parlament 2018-ban elindította az eljárást: a fékek és ellensúlyok meggyengülését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupcióellenes garanciákat, a médiahelyzetet, a civil társadalom mozgásterét és az alapjogok védelmét.
A politikai irónia éppen ez: a Fidesz most hangosan követeli annak az eljárásnak a lezárását, amelyet kormányon éveken át egyáltalán nem próbált lezárni. A Tanácsban 2019 óta számos alkalommal meghallgatták Magyarországot a 7. cikk szerinti eljárás keretében, szám szerint a nyolcadikat tartották 2025. május 27-én.
A Fidesz közleménye Lengyelország példájára is hivatkozik, ahol a 7. cikkes eljárást 2024-ben lezárták. Csakhogy ott a Bizottság nem egyszerűen a kormányváltás miatt lépett, hanem azért, mert Donald Tusk kormánya jogállamisági akciótervet mutatott be, és a Bizottság szerint már nem állt fenn az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. (Azt az eljárást az Európai Bizottság épp emiatt kezdeményezte, szemben Magyarországgal, ahol egy EP-jelentés nyomán indult el.) Magyarország esetében ezért a valódi kérdés nem az, hogy a Fidesz utólag politikai támadásnak nevezi-e az eljárást, hanem az, hogy az új magyar kormány tud-e olyan érdemi reformokat bemutatni, amelyek valóban helyreállítják a jogállamisági garanciákat.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
