A javaslat hátterében az áll, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja rávilágított: az EU tagállamai között jelenleg túl sok adminisztratív akadály és eltérő nemzeti eljárás nehezíti a katonai szállításokat. A képviselők ezért egy biztonságos digitális rendszer létrehozását sürgetik, amely összehangolná a szállítási engedélyeket, a közlekedési szabályokat és a vámeljárásokat. A rendszert már 2027-re működőképessé tennék, három évvel korábban, mint azt eredetileg az Európai Bizottság javasolta, és azt a NATO rendszereivel is kompatibilissé tennék.
Az EP-képviselők jelentősen felgyorsítanák az engedélyezési folyamatokat is. Az állandó szállítási engedélyeket legfeljebb egy hónap alatt, az eseti kérelmeket pedig két munkanapon belül kellene jóváhagyni. Emellett minden tagállamnak katonai mobilitási koordinátort kellene kijelölnie, és létrejönne egy külön uniós szintű koordinációs csoport is.
A szabályozás kiemelt figyelmet fordítana a kettős – polgári és katonai – felhasználású infrastruktúrák fejlesztésére. Az EU arra ösztönözné a tagállamokat, hogy elsőbbséget adjanak a stratégiai jelentőségű utak, hidak, alagutak, vasútvonalak, kikötők és repülőterek korszerűsítésének, hogy azok alkalmasak legyenek nagy méretű katonai szállítmányok fogadására is. A képviselők megfelelő uniós és nemzeti finanszírozást, valamint világos beruházási ütemtervet követelnek.
https://hvg.hu/360/20251208_hvg-katonai-schengen-eu-infrastruktura-hianyossagok-logisztika-katonai-mobilitas-ben-hodges
Újdonságként egy úgynevezett szolidaritási tartalék létrehozását is előírnák. Ebben a tagállamok megoszthatnák egymással szállítási és logisztikai kapacitásaikat, például járműveket, egészségügyi egységeket, informatikai rendszereket, hajókat vagy vasúti eszközöket. A rendszert a NATO nem uniós tagállamai, valamint Ukrajna és Moldova számára is megnyitnák. A felkészültség javítása érdekében rendszeres stresszteszteket, kiképzéseket és koordinációs gyakorlatokat is előírnának.
Válsághelyzet esetére egy különleges gyorsreagálási mechanizmust is létrehoznának. Az úgynevezett EMERS-rendszer a Bizottság javaslatára, a Tanács döntése nyomán 48 órán belül aktiválható lenne, és akár egy évig is érvényben maradhatna. Ez idő alatt a fegyveres erők elsőbbséget kapnának a közlekedési infrastruktúra használatában, miközben a hatóságoknak törekedniük kellene a polgári közlekedés zavarainak minimálisra csökkentésére. A szabályok ideiglenesen felmentést adnának bizonyos közlekedési korlátozások és kabotázsszabályok alól is, valamint rugalmasabbá tennék a járművezetők munka- és pihenőidejére vonatkozó előírásokat.
A jogszabálytervezet külön hangsúlyozza az Európai Unió és a NATO közötti együttműködés fontosságát, hogy békeidőben, válság vagy fegyveres konfliktus esetén is biztosított legyen a szövetséges erők gyors mozgása. Ebbe a szoros partnerek, így Ukrajna és Moldova is bekapcsolódhatnának.
A dosszié egyik jelentéstevője, a lengyel néppárti Michał Szczerba szerint a Parlament jelentősen megerősítette az eredeti javaslatot. Mint fogalmazott: sikerült egyszerűsíteni az eljárásokat, lerövidíteni a határidőket, felgyorsítani a digitalizációt és javítani a NATO-val való együttműködést.
A szociáldemokrata frakció ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a katonai mobilitás erősítését a civil érdekek és a munkavállalói jogok védelmével együtt kell megvalósítani. A tárgyalásokban részt vevő belga szocialista Elio Di Rupo szerint jelenleg a nemzeti eljárások széttagoltsága és az infrastruktúra hiányosságai jelentős késedelmeket okoznak. Céljuk, hogy 2027-re létrejöjjön egy valódi európai „katonai Schengen”, amely lehetővé teszi a csapatok és hadfelszerelések gyors mozgását az Unión belül.
A francia szocialista François Kalfon arra hívta fel a figyelmet, hogy a közlekedési infrastruktúrák egyre inkább ki vannak téve külső fenyegetéseknek. Szerinte az új szabályok erősítik a közlekedési eszközök kiberbiztonságát, mivel a kulcsfontosságú alkatrészek és komponensek beszerzésénél csökkenteni kívánják az ellenségesnek minősített harmadik országoktól való függőséget. Ez szerinte egyszerre szolgálja az európai ipari szuverenitást és a katonai ellátási láncok ellenálló képességét.
A két parlamenti szakbizottság egyúttal felhatalmazást adott arra is, hogy amennyiben a júliusi plenáris ülés jóváhagyja álláspontjukat, megkezdődjenek a tárgyalások a tagállamokat képviselő Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről. Az egyeztetések már júliusban elindulhatnak.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
Nyitókép: Katonai jármű közúti szállítása Németországban. Fotó: AFP
