Taktikai atomcsapás a nagyvárosokra, és a páncélos ékek megindulnak Nyugatra, hogy egy hét alatt elérjék a Rajnát. A hidegháborúban ez volt a Varsói Szerződés NATO elleni offenzívájának terve. A katonai konfliktus epicentrumát mindenki Közép-Európára tervezte, viszont a NATO fő erői az óceán túloldalán, Amerikában voltak. A megoldást a gyorsaság jelentette: a NATO néhány napon belül teljes hadseregeket tudott volna felvonultatni a Német Szövetségi Köztársaságban. Az európaiaknak csupán addig kellett volna feltartóztatniuk a szovjeteket, amíg megérkezik a segítség.
Tíz hadosztály tíz nap alatt
– ígérte a washingtoni doktrína az 1960-as évek végétől, amikor a vietnámi háború miatt tovább csökkent az amerikai katonai jelenlét Európában. Az első ciklusban, légi szállítással érkező katonáknak címkézve tároltak haditechnikai eszközöket Nyugat-Európában, hogy 2-3 nap alatt harckész állapotba kerüljenek, míg a NATO erejének színe-java egy hónap alatt felsorakozott volna a szovjetek és szövetségeseik előtt.
Az amerikai hadsereg harckocsikat szállító különvonatai 1969.-ben
AFP / DPA
A koncepciót szerencsére nem próbálták ki élesben, viszont a NATO negyedszázadon keresztül tesztelte hadgyakorlaton az elméletet. A 125 ezer embert napok leforgása alatt kontinenseken át mozgató 1988-as gyakorlat például akkoriban a második világháború utáni legnagyobb katonai művelet volt.
Mára alaposan megváltozott a helyzet, a háborúba vezető út tele van buktatókkal.
Három nap alatt Németországból Lengyelországba sem lehet eljutni egy katonai alakulattal. Noha a schengeni övezet soha nem látott mozgási szabadságot nyújt az embereknek, ez csak a civilekre vonatkozik, és nem terjed ki a haditechnikára és a katonákra. Bár a katonai logisztika szabályainak kidolgozása beleillene az EU szabványosító gondolkodásmódjába, a közelmúltig senki sem foglalkozott ezzel. Most viszont negyedik éve háború dúl Európa keleti határain, és ismét meghatározó szemponttá vált, hogy szükség esetén milyen gyorsan tudna felvonulni a NATO.
Magyarországról másfél nap alatt tud egy kamion autóalkatrészt vinni Portugáliába, egy konténer kínai tucatáru is kevesebb mint egy hét alatt érkezik Rotterdam kikötőjéből vasúton Budapestre.
A katonai szakértők hasonló gyorsaságot várnának el a haditechnikai eszközök esetében is – mindeddig hiába. Például 2022-ben, az ukrajnai orosz agresszió másnapján Franciaország Leclerc harckocsikat akart küldeni Romániába, ám a napokban mérhető időre tervezett művelet hetekbe telt. A német vámhatóság hosszú fontolgatás után megtagadta az áthaladást, mivel a rakomány túl nehéz volt a közúti szállításhoz. A harckocsikat így Marseille kikötőjéből hajón vitték a görögországi Alexandrúpoli városába, ahonnan vasúton ment tovább Romániába. Az egész végül 45 napot vett igénybe.
Ha ezen múlna az oroszok feltartóztatása, a támadók még a Szajnáig is előbb érnének el, mint a nyugati utánpótlás a frontra.
Infrastrukturális buktatók
A logisztikai rémálomnak két oka van.
