Darvas Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy ha csak a 10 ezer milliárd eurós helyreállítási pénzre gondolunk, az is hatalmas összeg Magyarország számára.
Kulcskérdés, hogy azok a programok amiket az EU-s források finanszíroznak, csak rövid távon segítenek, vagy a hosszú távú növekedést is segítik-e
– fogalmazott. Ebből a szempontból döntő különbséget jelent, hogy 40 centiméteres kilátót építünk vagy a mesterséges intelligenciába ruházunk be.
Megpróbáltuk értelmezni az előző kormány elképzeléseit, mivel Orbán Viktor azt mondta, hogy majd amikor a hétéves költségvetés vitája lesz, akkor ő addig fog vétózni, míg az összes befagyasztott pénzt meg nem kapja Magyarország. Ebben az esetben Darvas Zsolt szerint a tagállamok már nem haboztak volna keményebb eszközökhöz folyamodni. Mint fogalmazott,
el tudom képzelni, hogy ha egy magyar vétó megakadályozta volna hogy a következő hétéves költségvetési keret elfogadásra kerüljön, akkor felgyorsulhatott volna a hetes cikk szerinti folyamat. És ha megvonják Magyarország szavazati jogát, akkor már nem szükséges a magyar jóváhagyás a következő költségvetéshez.
Az EU előtt álló idei feladat a következő hétéves költségvetés elfogadása, amelyhez nagyon sok alkun keresztül vezet az út. Ráadásul a nagy befizető tagállamok már most sokallják a megnövelt büdzsét. Darvas Zsolt óvott attól is, hogy uniós költségvetéstől túl sokat várjunk:
Marginálisan tud jókat tenni például versenyképesség fenntartásában is. De az, hogy a nemzeti költségvetésben a tagállamok hogyan fejlesztik a saját versenyképességüket, ez jóval fontosabb annál, mint az EU mennyi pénzt tud erre szánni.
Minden további részlet az EUfóriában, a HVG és az EUrologus közös podcastjában a HVG online felületein.
https://www.youtube.com/watch?v=VjFo8VjHKlk