Friss hírek

-

-
#1. Minél inkább ismerjük magunkat, annál jobb lesz az önmarketingünk – Így neveld az énmárkádat!

#1. Minél inkább ismerjük magunkat, annál jobb lesz az önmarketingünk – Így neveld az énmárkádat!

Húzó- helyett tolómarketing. Vagyis találjuk meg a keresletet arra, amit kínálni tudunk. Leginkább ez a megközelítés jellemző az önmarketingre, amelyhez viszont elengedhetetlen tudni, hogy pontosan mit is kínálunk, ehhez pedig az önmagunkkal is való őszinteségre, hitelességre van szükségünk, vagyis összességében arra, hogy a munkánkat a képességeinknek megfelelően és az értékrendünkhöz hűen végezzük. Csakhogy hitelesnek lenni nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, egészen komoly önismereti munkát igényel. Erre tanít meg az Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyv egyik első leckéje.


#12. Lehetőleg ne kövessük el a PowerPoint általi halált – Így neveld az énmárkádat!

#12. Lehetőleg ne kövessük el a PowerPoint általi halált – Így neveld az énmárkádat!

A sikeres énmárkaépítés során nagy eséllyel eljutunk arra a pontra, amikor ki kell állnunk a nyilvánosság elé. Ez lehet tévés vagy rádiós szereplés, interjú egy újságban, de elképzelhető, hogy konferencián vagy éppen egy TED-előadáson kell remekelnünk és meggyőznünk magunknak a közönséget. Az élő szereplések esetében különösen fontos, hogy fenntartsuk a hallgatóság figyelmét; hogy némi humorral és természetes lazasággal megnyerővé váljunk; hogy a mondandónk egyszerre legyen informatív és szórakoztató is. Nem kis feladat ez, de John Purkiss és David Royston-Lee könyve ehhez is tud segítséget, hasznos tippeket nyújtani.


#11. És akkor David Beckham megmutatta, hogyan kell felsőfokon művelni az önmarketinget – Így neveld az énmárkádat!

#11. És akkor David Beckham megmutatta, hogyan kell felsőfokon művelni az önmarketinget – Így neveld az énmárkádat!

Bármelyik tárgyi eszközünknél értékesebbé válhat a nevünk, ha egyszer ügyesen felépítettük azt. Érdemes tehát védenünk és gondoznunk, mintha az csak egy féltett és érzékeny növény lenne otthonunk pompás díszeként. Aki pedig ebben egészen mesterien remekelt a kétezres években, az nem más, mint David Beckham, az „átlagember” és a „varázsló” archetípusa. Nézzük, hogy csinálta!


#10. A tudatos jelenlét és az elfogadás gyakorlása lehengerlőbbé tesz minket – Így neveld az énmárkádat!

#10. A tudatos jelenlét és az elfogadás gyakorlása lehengerlőbbé tesz minket – Így neveld az énmárkádat!

„Néhányan csak úgy vonzzák a kollégákat, ügyfeleket, vásárlókat, befektetőket vagy a rajongókat. Ezt a személyes vonzerőt karizmának is nevezik, és az erős énmárka egyik értékes aspektusa. Színlelni azonban nem lehet, belülről kell fakadnia” – írja John Purkiss és David Royston-Lee, és rögtön ajánlanak három módszert is, amelyekkel a karizmánkat fejleszthetjük.


#9. Mi köze a karmának az önmarketinghez? – Így neveld az énmárkádat!

#9. Mi köze a karmának az önmarketinghez? – Így neveld az énmárkádat!

Ezúttal kicsit merészebb vizekre evezünk, és behozunk némi spiritualitást oda, ahol a legkevésbé keresnénk: az önmarketing területére. Ám csak egészséges mértékben nyúlunk a nehezen megfoghatóhoz: azt próbáljuk meg megválaszolni, miért is annyira fontos az énmárkánk szempontjából, hogy miként bánunk másokkal. Van ugyanis egy nagy igazság, amelyet az üzleti életben is érdemes megszívlelni: amikor másoknak adunk, lényegében magunknak is adunk.


#8. Ha van egy jó sztorid Jackie Chanről, ne tartsd magadban – Így neveld az énmárkádat

#8. Ha van egy jó sztorid Jackie Chanről, ne tartsd magadban – Így neveld az énmárkádat

Félig nyert ügyünk van, ha valakinek sikerült annyira felkeltenünk az érdeklődését, hogy nem csak három másodpercig kíváncsi ránk (lásd: előző hírlevelünk). Ilyenkor kell elővenni a sztorikártyákat, az anekdotákat az életünkből, amelyek érdekesebbé, színesebbé teszik azt, amivel foglalkozunk. Megmutatjuk, hogyan érdemes sztorizni, de azt is, hogy miként kommunikáljuk, hogy éppen munkát keresünk.


#7. Hogyan adjuk el magunkat 3 másodperc alatt? – Így neveld az énmárkádat!

#7. Hogyan adjuk el magunkat 3 másodperc alatt? – Így neveld az énmárkádat!

Olykor rendkívül kevés idő áll az ember rendelkezésére ahhoz, hogy a lehető legjobb benyomást keltse magáról, és hogy elmagyarázza a hallgatósága számára, pontosan mivel is foglalkozik. Az alábbi gyakorlatok abban segítenek minket, hogy tömören, röviden, meggyőzően és ami szintén nagyon fontos: megjegyezhetően sikerüljön a saját brandünk reklámozása.


#6. Te melyik archetípus vagy – Így neveld az énmárkádat!

#6. Te melyik archetípus vagy – Így neveld az énmárkádat!

A bölcs? Az átlagember? A varázsló vagy netán a bohóc? Egy kis Nelson Mandela, Teréz anya, Madonna, esetleg némi Steve Jobs veszett el benned? A márka, így egy kiforrott énmárka is jól beazonosítható archetípusokon alapul, amelyek tulajdonképpen nem mások, mint az életcélunk kifejeződései. Nézzük meg hát, hogy is találhatunk rá a saját archetípusainkra.


#5. A pénz csak melléktermék – Így neveld az énmárkádat!

#5. A pénz csak melléktermék – Így neveld az énmárkádat!

Senki nem akar egy szép napon arra ébredni, hogy nincs is igazából értelme annak, amit csinál. Éppen ezért érdemes kitalálnunk, milyen életcél lebeg előttünk a horizonton, amely aztán az egyes döntéseink során segíteni fog minket abban, hogy az elhatározások végén ne érezzük értelmetlennek, feleslegesnek a cselekedeteinket. George Orwell vagy Richard Branson példáján keresztül, és egy fontos kérdés feltevésével közelebb érezhetjük magunkat a távolban felsejlő nagybetűs ÉLETCÉLHOZ, és ahhoz, hogy a küldetésünk szerint éljünk tartalmas, fontos életet.


#4. Az ember nem mindig van tudatában, de megérzi, ha a helyes irányba halad az élete – Így neveld az énmárkádat!

#4. Az ember nem mindig van tudatában, de megérzi, ha a helyes irányba halad az élete – Így neveld az énmárkádat!

„Ha nem értjük meg küldetésünket, úgy érezhetjük magunkat, mint a hörcsög a mókuskerékben: ugyanazokat a köröket futjuk újabb és újabb céllal anélkül, hogy értelemre lelnénk az életünkben” – írja nagy bölcsen John Purkiss és David Royston-Lee, és annak érdekében, hogy elkerüljük a hörcsögüzemmódot, azt ajánlják, hogy találjuk meg mihamarabb az életcélunkat, és fogalmazzuk meg a küldetésnyilatkozatunkat. Hogy mik ezek pontosan? Elmagyarázzuk.


#3. Új dimenzióba kerül a saját értékrendünk – Így neveld az énmárkádat!

#3. Új dimenzióba kerül a saját értékrendünk – Így neveld az énmárkádat!

Két igazán élvezetes, pozitív emlékekkel is dolgozó gyakorlattal segíthetjük elő saját értékrendünk feltárását, hogy aztán azt a tehetségünkkel kombinálva igazán ütőképes énmárkát építhessünk fel. Talán nem is gondolnánk, de például a legkönnyebben az olyan személyeken keresztül vezet az út a valós értékrendünk kiaknázásához, akikre valamilyen okból kifolyólag felnézünk. Sok esetben fordul elő, hogy olyan tulajdonságokat csodálunk másokban, amelyeket magunkban még nem fedeztünk fel. Itt az ideje hát belső expedícióra indulni!


-

-
Kilátó

Kilátó

Németh András és Nagy Gábor világ eseményeivel foglalkozó hírlevélének célja, hogy megmutassa, mi rejtőzik a híroldalak élén szereplő hírek hátterében. Beszámol azokról az eseményekről és fejleményekről, amelyek ugyan nem kerülnek be a hírfolyamok fősodrásába, ám hosszabb távon megváltoztathatják mindennapi életünket. 


-
Kapitalizmus Balásyval

Kapitalizmus Balásyval

E hírlevél célja, hogy a gazdaság egy-egy szegmenséről írjon úgy, hogy azon senki ne unatkozzon. Az se, akit egyáltalán nem érdekel a gazdaság azon szegmense. A cikkeket Balásy Zsolt írja, a HOLD Alapkezelő hedge fund managere és a HOLD After Hours podcast időnként bosszantó műsorvezetője – a HOLD Alapkezelő el is határolódik mindentől, amit ír, bár van, hogy igaza van.


-

-
Adatbányász

Adatbányász

Sztojcsev Iván vagyok és szeretem a számokat. Elég rövidre fogott bemutatkozásom lehetne ez, de egész precíz. Unalmas számok szerintem igazából nincsenek, csak olyanok, amiket rosszul magyaráznak el – na, én ebben a hírlevélben jól próbálom őket elmagyarázni. 


-
Hova tegyem a pénzem?

Hova tegyem a pénzem?

A hvg360 hasábjain megjelenő hírlevelében a Concorde Csoport azt szeretné megmutatni mindenkinek – tényleg mindenkinek – hogy a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben.


-

-
Addig vágjuk vissza a költségeket, amíg be nem üt az újabb krízis

Addig vágjuk vissza a költségeket, amíg be nem üt az újabb krízis

Az elmúlt években úgy érezhettük, hogy az előző válság távozásával szinte egy pillanatban a következő már türelmesen nyomta a bejárati csengőt. Kiszámíthatatlan és egymást érő globális krízisek miatt sokszor kellett mélyebben a zsebünkbe nyúlni, most viszont úgy látszik, az inga az üzleti világban is kezd visszalengeni a költséghatékonyság irányába. A Boston Consulting Group (BCG) elemzői viszont a Harvard Business Review számára írt cikkükben azt mondják: ne várjunk a költségcsökkentéssel addig, amíg újra meg nem halljuk a csengőt.


-

-
Világ elvitelre

Világ elvitelre

Rohanó, sőt, Matolcsy Ádám Porsche 911 Targáját megszégyenítő sebességgel száguldó világunkkal nem könnyű lépést tartani. Ez a hírlevél azért van, hogy mindebben mégis segítsen.


-

-
A fociba öntött közpénz kevesebb, mint 7 százalékából lett mérhető eredmény a magyar válogatottban

A fociba öntött közpénz kevesebb, mint 7 százalékából lett mérhető eredmény a magyar válogatottban

Elképesztő közpénzeső ömlött a magyar fociba 2010 óta. Mielőtt azon vitatkoznánk, ez jó-e, érdemes tudni: ennek apró töredéke hasznosult úgy, hogy válogatott focisták kinevelése lett az eredménye. Egyre több a nemzeti csapatban az olyan játékos, aki nem Magyarországon nőtt fel, és nem a közpénzben leginkább dúskáló klubok hozták a legtöbb jó focistát.


-

-

-
#12 Az új lendület energiaszükséglete – Tippek lustaság ellen

#12 Az új lendület energiaszükséglete – Tippek lustaság ellen

Van úgy, hogy minden erőfeszítésünk hiábavalónak tűnik egy adott cél elérése érdekében, és van úgy, hogy már az erőfeszítéshez sincs sem kedvünk, sem energiánk. Mark Manson amerikai bestsellerszerző szerint ahhoz, hogy az életünk valamely területén új lendületet vegyünk, meg kell tanulnunk elengedni az erőlködést, mert lehet, hogy az, amit annyira el akarunk érni, nem is a mi célunk. Eric Berne pszichiáter szerint pedig a lelkünknek és szellemünknek épp úgy szüksége van bizonyos tápanyagokra a működéshez, mint a szervezetünknek. Nézzük, melyek ezek!


#11 Koncentráljunk a pozitívumokra! – Tippek lustaság ellen

#11 Koncentráljunk a pozitívumokra! – Tippek lustaság ellen

Mindennapjaink teli vannak kisebb-nagyobb kudarcokkal, sikertelenségekkel, hibákkal, apró bosszúságokkal. Nem intéztük el a hivatali ügyeinket ma sem, az orrunk előtt zárt be a bolt, mert késve indultunk el otthonról, a főnök visszautasította egy ötletünket, rossz helyen parkoltunk. Mi lenne azonban, ha ezek helyett a pozitív történésekre és az apró sikerekre koncentrálnánk? Ha nem erőltetnénk azt, ami nem igazán megy? Ha megbecsülnénk minden jót, amit kapunk és amit elérünk az adott napon? Hogy mindezt hogy is kell csinálni? Mutatunk két módszert.


#10 Mit tegyünk, ha elárasztanak minket a feladatok? – Tippek lustaság ellen

#10 Mit tegyünk, ha elárasztanak minket a feladatok? – Tippek lustaság ellen

Semmiképpen se pánikoljunk. Véletlenül se roskadjunk magunkba, váltsunk inkább ritmust – ezt üzeni Ezópusz egyik meséje is a számunkra. Ha megnyugodtunk, akkor pedig kezdjünk hozzá a feladatok rendszerezéséhez. Ehhez kínál egyszerű, de nagyszerű megoldást a japán kanbantábla. Hírlevelünk e heti részében két tippet adunk arra, hogyan kezeljünk, ha hirtelen túl sok lett életünkben a multitasking.


#9 Két dolog, amit 40 éves korunk környékén érdemes átgondolnunk – Tippek lustaság ellen

#9 Két dolog, amit 40 éves korunk környékén érdemes átgondolnunk – Tippek lustaság ellen

Van egy pont, amikor az ember önkéntelenül is eltöpreng: vajon jól osztotta be az eddigi életét? Vajon nem kéne a jövőben több időt fordítani a családra vagy éppen az önfejlesztésre? Van egyáltalán még egy 180 fokos fordulathoz elég ideje, energiája? Ehhez a ponthoz sokan valamikor 40-50 éves kor környékén érkeznek el, és a jó hírünk az, hogy szakértők szerint, sokkal több időnk van életünk felén megvalósítani régi álmainkat, belekezdeni valami teljesen újba, meglódítani a karrierünket, mint eddig bármikor az emberiség történetében. Egyszerűen azért, mert tovább élünk, így a munkaerőpiacon is tovább lehet szükség ránk. Mélyüljünk hát el végre abban, amiben szeretnénk! Két tippet is adunk hozzá, hogy ezt miként csináljuk.