Az eddigi szinten, azaz a 3,5-3,75 százalékos sávban tartotta az amerikai kamatokat az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve (Fed). Ugyan Donald Trump amerikai elnök sokszor beszélt arról, hogy ennél jóval alacsonyabb, akár 1 százalék körüli kamatszintet szeretne, a piacok abban gyakorlatilag teljesen biztosak voltak, hogy ezúttal nem fog a Fed hozzányúlni a kamatokhoz. Az, hogy pontosan a várt döntés született, azon is látszik, hogy a dollár árfolyama alig változott a bejelentés után - az már más kérdés, hogy az amerikai politika kiszámíthatatlansága miatt az euróhoz viszonyítva (és számunkra nem mellékesen a forinthoz képest is) annyira gyenge a dollár, mint 2022 eleje óta sosem.
A befektetők azért vártak most kamattartást, mert a legfontosabb gazdasági mutatók nem jeleztek nagy drámát: a munkaerőpiac helyzete egy kicsit javult, a háztartási kiadások pedig nőttek, így azok segíthetnek növekedő pályán tartani a gazdaságot. Egy ilyen helyzetben az óvatosságot tartották a legvalószínűbb döntésnek, és azt, hogy miután 2025 végén három kis kamatcsökkentést megléptek, most várnak és megnézik, ezek mennyire hatásosak. Ráadásul az infláció nem a legjobb – decemberben 2,7 százalékos volt, ez ott kényelmetlenül magasnak számít – és a vámháború miatt sok a kockázat még, ez is azt indokolná, hogy ne vigyék le nagyon a kamatokat.
De ami mostanában az Egyesült Államokban történik, az sokszor nagyon távol áll a higgadt szakpolitikai döntéshozataltól – nem csoda, hogy a szokásosnál többen figyeltek a Fed kamatdöntésére.
Donald Trump a tavaly januári hivatalba lépése óta nagy lendülettel kötött bele Jerome Powell Fed-elnökbe, idén viszont egy új szintre került mindez: nyomozás indult Powell ellen, arra hivatkozva, hogy a Fed székházának felújítása 1,8 helyett 2,5 milliárd dollárba került. Nem megerősített információk szerint még Scott Bessent pénzügyminiszter is jelezte, hogy ezt rossz ötletnek tartja, mert súlyosan sérülhet az USA-ba vetett bizalom, ha a befektetők attól kezdenek el tartani, hogy a kormányzat befolyásolni akarja a Fedet.
Az elnök azért fordult a Fed ellen, mert teljesen mást gondolnak arról, hogyan kellene kezelni a gazdaság helyzetét. Az Egyesült Államokban egyszerre probléma a magas infláció és a gyenge munkaerőpiac. A Fed 2025 végén óvatos ütemben, három 0,25 százalékpontos vágással csökkentette a kamatokat – egy ilyen módszerrel könnyebb letörni az árakat, de nehezebb beindítani a gazdasági növekedést. Trump ezzel szemben nyilvánosan azt sem ismeri el, hogy infláció van, az elnök drasztikus kamatvágást kér, hogy nagyobb legyen a gazdasági növekedés.
Powell mandátuma májusban jár le, Trump pedig napokon belül bejelentheti, kit jelöl az utódjának. De egyáltalán nem lehet azt biztosra venni, hogy az utód majd egyből megvalósítja Trump minden vágyát. A kamatról egy 12 tagú testület dönt – a Fed kormányzótanácsának hét tagja, valamint a 12 regionális tartalékbank vezetői közül öten szavaznak, és az ő mandátumuk tovább tart, mint amennyi ideig egy Fed-elnök vagy egy amerikai elnök hivatalban marad.
Képünkön Donald Trump és Jerome Powell a Fed-székház felújításán egy, a költségekről szóló papírt néznek.
