© www.2camels.com |
A legjellemzőbb fogások a sertéshús és a burgonya kombinációjára épülnek, valamilyen mártással tálalva - hozzá sokszor még párolt vagy főtt káposzta dukál. S mert főként sertészsírral főznek, nem is mondható divatosnak, különösen nem fogyókúrásnak. A húsok előtt, mellett, után, netán helyett a tésztafélék és a gombócok széles választéka kínálkozik: gőzgombóc, szilvás gombóc, zsemlegombóc, májgombóc.
Népszerű fogás a vadkacsa, amelyet zsemlegombóccal és párolt vörös káposztával tálalnak. De kedveltségben egyértelműen a sertéshús vezet, és a bajor szakácsok az állat egyetlen porcikáját se hagyják kárba veszni: a sertés csülkétől a nyelvéig mindent feltálalnak. Az egyik legkedveltebb fogás a Kronfleisch (sült oldalas), hozzá tormát és nehéz fekete kenyeret adnak.
A Leberkäse (májsajt) neve nagyon csalafinta, hisz nincs ebben se sajt, se máj. Nem más, mint majoránnával és szerecsendióval fűszerezett darált marha- és sertéshús, hidegen és melegen is fogyaszthatják. Elkészítése nem egyszerű, ezért a legtöbb bajor háziasszony rábízza a sarki hentesre - így a legtöbb hentesboltban (vagy akár szupermarketben is) készen lehet kapni, otthon csak be kell dugni a sütőbe.
© www.chicagogsb.edu |
A bajorok egészen különös viszonyban vannak a különböző kolbász- és hurkafélékkel. Nem szeretik, ha egy idegen "kolbászzabálóként" azonosítja őket - de szinte kivétel nélkül minden bajor legalább hetente ötször eszik valamilyen
Würstchen
t. A kolbászfélék kedveltségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számtalan fajtáját megtalálhatjuk a sütödéknél - sőt, a jobb éttermek étlapjain is. Általában édes
(süß)
vagy csípős
(scharf)
mustárral
(Senf)
fogyasztják, gyakran burgonyasaláta
(Kartoffelsalat)
vagy savanyú káposzta
(sauer kraut)
körettel.
A Weißwurst, azaz fehér kolbász eredetét egészen 1857-ig lehet visszavezetni. Ebben az évben kreálta egy müncheni korcsmáros ezt a kolbászfajtát sült borjúból, friss szalonnából, finoman fűszerezve. Münchenben ez annyira fontos, hogy külön márkavédelmet alakítottak ki hozzá, amely szerint legalább 70 százalék borjúból kell készülnie, a maradék lehet velő, bőrke, lép vagy más nyalánkság. A Weißwurstot a bajorok édes mustárba mártogatva, pereccel szokták enni, világos sört kortyolgatva hozzá. Régebben reggeltől kezdve hatalmas üstökből árulták az utcán is, és mivel úgy tartják, hogy melegítve már nem jó, megszületett a ma már nem érvényes, de mégis gyakran használt müncheni szólás: "a Würstchennek nem szabad meghallania a déli harangszót". Azt sem szólják meg a bajorok, aki a fehér kolbászt puszta kézzel, azt ujjaival darabokra tördelve eszi, hiszen ez egykor így volt szokás - és a bajor igen hagyománytisztelő nép.
© www.destination360.com |
Kelet-Bajorországban és Frankföldön a sült kolbász uralkodik. A legjellegzetesebb a nürnbergi változata: ezeket az ujjnyi kolbászkákat akár tucatszámra is lehet enni. Kedvelt továbbá a véres hurka (
Blutwurst
) és a lengyel eredetű, csípős paprikás
Krakauer
. Ha nem tudunk választani a kolbászfélék sokaságából, kérjünk egy
Wurstteller
t, amelyen több fajta is megtalálható. De jól csúszik egy
maaß
sörhöz a
Würstchensalat
is, azaz saláta felszeletelt virsliből, dúsan megrakva karikára vágott hagymával, ecettel, olajjal és borssal fűszerezve.
A sörözés egyik elmaradhatatlan kelléke a Radi: a papírvékonyságúra felvágott retek besózva, amelyet addig kell állni hagyni, míg elveszíti erejét. A másik az Obatzter, amely nem más, mint finomra vágott hagymával, borssal, sóval, paprikával, köménnyel, tojássárgájával és vajjal készített sajt, a leggyakrabban camembert-t használnak alapanyagául.