Számlát adó kényszervállalkozókból bruttó bért kapó alkalmazottakká válnak majd sokan, ha az országgyűlés tavasszal elfogadja a színlelt vállalkozási szerződések megszüntetését szorgalmazó javaslatot. Jelenlegi formájukban a nettó bérek radikális csökkenésével vagy munkahelyek megszűnésével is járhatnának a rendelkezések - hacsak a munkáltatók nem emelik foglalkoztatási kiadásaikat vagy az állam nem mérsékeli a munkabéreket terhelő adókat, járulékokat. Ön mit szól a tervezett változtatáshoz?

Tud számlát adni? - ezt a kérdést a magyar felnőtt lakosság jelentős hányada hallhatta már az utóbbi egy évtizedben. Általános gyakorlattá vált - elsősorban a bérköltségekre érzékeny kis- és közepes méretű vállalkozásoknál -, hogy a foglalkoztatási költségek csökkentése érdekében a cégek munkaviszony helyett vállalkozási vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatják a dolgozókat. Így nem kell megfizetniük a különféle társadalombiztosítási járulékokat, a munkaadói járulékot, s létszámleépítéskor sem terheli a céget semmiféle kötelezettség. A rendszer sok területen (ügynöki tevékenység, biztonsági őrök, média, hirdetésszervezők) egyszerre "kötelező" és népszerű; egyrészt a munkavállalók sokszor csak "számlaképességük" bizonyítása esetén kapják meg a munkát, másrészt - különösen az eva bevezetésével - jóval magasabb nettó munkabérhez jutnak. Viszont nem vonatkoznak rájuk a Munka törvénykönyve garanciái, s nem jutnak megfelelő társadalombiztosítási juttatásokhoz sem: ezért hivatkoznak a munkavállaló jogos érdekeinek sérelmére a javaslat szorgalmazói.
A munkaügyi törvény módosítása után két főbb irányba mozdulhatnak el a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégek. Az egyik véglet szerint nem emelik foglalkoztatási költségeiket, hanem - változatlan dolgozói létszám mellett - a kényszervállalkozókra szánt összeget bruttósítják, azaz bérükből levonják a kötelezően befizetendő járulékokat. Számításaink szerint (amelyek nem tartalmazzák az igénybe vehető kedvezményeket) ez egy 200 ezer Ft + áfa nagyságú jövedelemnél azt jelenti, hogy amíg az evás kényszerszámlázó 2003-ban - az adó, a minimálbér után fizetendő közterhek és az iparűzési adó megfizetését követően - megközelítőleg 170 ezer forintot vihet haza havonta, addig kényszervállalkozásának megszűnte után ugyanabból a munkáltató által adott 200 ezer forintos keretből csupán 82 ezer forintot kap kézhez, azaz korábbi nettó fizetésének kevesebb mint felét. Egy ilyen arányú fizetéscsökkenés esetén az sem vigasztalja a munkavállalót, hogy munkaadója fizeti utána a közterheket.
A másik végletes lehetőség, hogy a munkáltató teljes egészében magára vállalja a kényszervállalkozói utáni járulékok kifizetését, garantálva egyben a munkavállalók korábbi nettó keresetének szinten tartását. Ebben az esetben - ugyancsak 200 ezer Ft + áfa fizetést alapul véve - a korábbi 170 ezer forintos nettó munkavállalói bér 300 ezer forintos bruttó bért jelentene, azaz 437 ezer forintjába kerülne a munkaadónak. Ez a korábbi 200 ezer forintos munkavállalónkénti költségnek (a kényszervállalkozónak kifizetett áfát a munkaadó visszaigényelheti) több mint kétszeresét jelenti, azaz a munkaadónak a nettó bérek bruttósításával ezentúl több mint a duplájára növekedne az eddig fizetett foglalkoztatási költsége. Ezt pedig a cégek többsége nem engedheti meg magának.
Enyhítő körülmény, hogy - mint az Index által megkérdezett szakértő, az MSZOSZ jogásza hangsúlyozta - a "jól megírt" megbízási szerződések érvényben maradhatnak. "Ha a - például szellemi munkáról szóló - megbízási szerződés nem tartalmaz csak a munkaszerződésekre jellemző elemeket, vagy a kényszervállalkozó legalább minimálbérrel be van jelentve (tehát a munkaadó fizeti a járulékokat), az ellenőröknek nincs miért bírságolniuk" - fejtegette a portálnak a szakértő. A kényszervállalkozók és a munkaadók számára egyaránt kedvező megoldás - a munkavállalók változatlan foglalkoztatási költségei és a kényszervállalkozók nettó bérének szinten tartása - csak egyféleképpen képzelhető el: radikális létszámleépítésekkel. A szélsőséges megoldásokkal szemben a valóságban várhatóan az egyéni veszteségek minimalizálását választják; azaz a felek alkupozíciójától függ majd, milyen bruttó bérben tudnak megállapodni.
Kétséges, hogy a javaslat ebben a formában elérné-e a célját. Az ideális megoldáshoz - azaz a nettó jövedelmek és a munkahelyek megtartásához és a vállalkozók bérköltségének szinten tartásához - az lenne szükséges, hogy az állam kompenzáció formájában jelentősen mérsékelje a munkabéreket terhelő adókat, járulékokat a munkáltatói és a munkavállalói oldalon is. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztályán a hvg.hu-nak azt mondták: a javaslaton egyelőre dolgoznak, így korai lenne még adó- és járulékcsökkentésről beszélni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kínában már csak arcszkennelés után lehet új telefont vásárolni

Kínában már csak arcszkennelés után lehet új telefont vásárolni

Lakner Zoltán a Fülkében: Orbánnak megmutatták, hogy itt van egy fal

Lakner Zoltán a Fülkében: Orbánnak megmutatták, hogy itt van egy fal

Állószékekkel spórolnának még több helyet a repülőkön – így néznének ki az ülések

Állószékekkel spórolnának még több helyet a repülőkön – így néznének ki az ülések

Botka László nyert Szegeden

Botka László nyert Szegeden

Szeretettel Pozsonyból: A szlovák belpolitika sem jobb a Deákné vásznánál

Szeretettel Pozsonyból: A szlovák belpolitika sem jobb a Deákné vásznánál

Tovább nőtt a Hagibis halálos áldozatainak száma Japánban

Tovább nőtt a Hagibis halálos áldozatainak száma Japánban