Tetszett a cikk?

Számlát adó kényszervállalkozókból bruttó bért kapó alkalmazottakká válnak majd sokan, ha az országgyűlés tavasszal elfogadja a színlelt vállalkozási szerződések megszüntetését szorgalmazó javaslatot. Jelenlegi formájukban a nettó bérek radikális csökkenésével vagy munkahelyek megszűnésével is járhatnának a rendelkezések - hacsak a munkáltatók nem emelik foglalkoztatási kiadásaikat vagy az állam nem mérsékeli a munkabéreket terhelő adókat, járulékokat. Ön mit szól a tervezett változtatáshoz?

Tud számlát adni? - ezt a kérdést a magyar felnőtt lakosság jelentős hányada hallhatta már az utóbbi egy évtizedben. Általános gyakorlattá vált - elsősorban a bérköltségekre érzékeny kis- és közepes méretű vállalkozásoknál -, hogy a foglalkoztatási költségek csökkentése érdekében a cégek munkaviszony helyett vállalkozási vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatják a dolgozókat. Így nem kell megfizetniük a különféle társadalombiztosítási járulékokat, a munkaadói járulékot, s létszámleépítéskor sem terheli a céget semmiféle kötelezettség. A rendszer sok területen (ügynöki tevékenység, biztonsági őrök, média, hirdetésszervezők) egyszerre "kötelező" és népszerű; egyrészt a munkavállalók sokszor csak "számlaképességük" bizonyítása esetén kapják meg a munkát, másrészt - különösen az eva bevezetésével - jóval magasabb nettó munkabérhez jutnak. Viszont nem vonatkoznak rájuk a Munka törvénykönyve garanciái, s nem jutnak megfelelő társadalombiztosítási juttatásokhoz sem: ezért hivatkoznak a munkavállaló jogos érdekeinek sérelmére a javaslat szorgalmazói.
A munkaügyi törvény módosítása után két főbb irányba mozdulhatnak el a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégek. Az egyik véglet szerint nem emelik foglalkoztatási költségeiket, hanem - változatlan dolgozói létszám mellett - a kényszervállalkozókra szánt összeget bruttósítják, azaz bérükből levonják a kötelezően befizetendő járulékokat. Számításaink szerint (amelyek nem tartalmazzák az igénybe vehető kedvezményeket) ez egy 200 ezer Ft + áfa nagyságú jövedelemnél azt jelenti, hogy amíg az evás kényszerszámlázó 2003-ban - az adó, a minimálbér után fizetendő közterhek és az iparűzési adó megfizetését követően - megközelítőleg 170 ezer forintot vihet haza havonta, addig kényszervállalkozásának megszűnte után ugyanabból a munkáltató által adott 200 ezer forintos keretből csupán 82 ezer forintot kap kézhez, azaz korábbi nettó fizetésének kevesebb mint felét. Egy ilyen arányú fizetéscsökkenés esetén az sem vigasztalja a munkavállalót, hogy munkaadója fizeti utána a közterheket.
A másik végletes lehetőség, hogy a munkáltató teljes egészében magára vállalja a kényszervállalkozói utáni járulékok kifizetését, garantálva egyben a munkavállalók korábbi nettó keresetének szinten tartását. Ebben az esetben - ugyancsak 200 ezer Ft + áfa fizetést alapul véve - a korábbi 170 ezer forintos nettó munkavállalói bér 300 ezer forintos bruttó bért jelentene, azaz 437 ezer forintjába kerülne a munkaadónak. Ez a korábbi 200 ezer forintos munkavállalónkénti költségnek (a kényszervállalkozónak kifizetett áfát a munkaadó visszaigényelheti) több mint kétszeresét jelenti, azaz a munkaadónak a nettó bérek bruttósításával ezentúl több mint a duplájára növekedne az eddig fizetett foglalkoztatási költsége. Ezt pedig a cégek többsége nem engedheti meg magának.
Enyhítő körülmény, hogy - mint az Index által megkérdezett szakértő, az MSZOSZ jogásza hangsúlyozta - a "jól megírt" megbízási szerződések érvényben maradhatnak. "Ha a - például szellemi munkáról szóló - megbízási szerződés nem tartalmaz csak a munkaszerződésekre jellemző elemeket, vagy a kényszervállalkozó legalább minimálbérrel be van jelentve (tehát a munkaadó fizeti a járulékokat), az ellenőröknek nincs miért bírságolniuk" - fejtegette a portálnak a szakértő. A kényszervállalkozók és a munkaadók számára egyaránt kedvező megoldás - a munkavállalók változatlan foglalkoztatási költségei és a kényszervállalkozók nettó bérének szinten tartása - csak egyféleképpen képzelhető el: radikális létszámleépítésekkel. A szélsőséges megoldásokkal szemben a valóságban várhatóan az egyéni veszteségek minimalizálását választják; azaz a felek alkupozíciójától függ majd, milyen bruttó bérben tudnak megállapodni.
Kétséges, hogy a javaslat ebben a formában elérné-e a célját. Az ideális megoldáshoz - azaz a nettó jövedelmek és a munkahelyek megtartásához és a vállalkozók bérköltségének szinten tartásához - az lenne szükséges, hogy az állam kompenzáció formájában jelentősen mérsékelje a munkabéreket terhelő adókat, járulékokat a munkáltatói és a munkavállalói oldalon is. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztályán a hvg.hu-nak azt mondták: a javaslaton egyelőre dolgoznak, így korai lenne még adó- és járulékcsökkentésről beszélni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Amikor magyar gyerekek éheztek, külföldről jött a segítség

Amikor magyar gyerekek éheztek, külföldről jött a segítség

Ez történt: A pécsi professzor elmondta, mire számíthatunk a következő hetekben

Ez történt: A pécsi professzor elmondta, mire számíthatunk a következő hetekben

Több fontos kérdés is felmerül az Orbán által bejelentett hitelmoratórium kapcsán

Több fontos kérdés is felmerül az Orbán által bejelentett hitelmoratórium kapcsán