A Lukoil alenöke, Leonyid Fedun a Komerszant gazdasági napilapnak nyilatkozva kijelentette: cége legalább 20 milliárd dolláros kártérítési keresetet indít minden vállalat ellen, amely az olajmezőre vet szemet, és a nemzetközi bíróságokon megpróbálja elérni, hogy az iraki nyersolajat szállító tankhajókat tartóztassák fel. „A következő nyolc évben senki sem fejlesztheti ezt a mezőt nélkülünk. Ha valaki a Lukoilt ki akarja semmizni, a genfi választott bíróság elé visszük az ügyet. Ezek a perek 6-8 évig tartanak” - tette hozzá. Olajipari elemzők szerint az amerikai ChevronTexaco, az ExxonMobil és a ConocoPhillips a brit-holland Royal Dutch/Shellel, a British Petrollal és a francia TotalFinaElffel küzd a főbb kitermelési koncessziókért, ha a háború utáni Irakban sor kerül az olajipari privatizációra.
A háború után a legtöbb vesztenivalója az orosz cégeknek van, mivel a Szaddám Huszein-féle vezetéssel már 4 milliárd értékű megállapodást írtak alá olajkutak fúrására, olajipari berendezések szállítására és az iraki olajmezők fejlesztésére. A fő szerződés egy 3,7 milliárdos megállapodás volt, amelynek értelmében a Lukoil, a kisebb Zarubezsnyeft és a Masinnoimport közösen fejlesztheti a nyugat-kvurnai olajmezőt. Irak azonban 2002 őszén felmondta a Lukoillal kötött szerződést, az orosz cég szerint azonban jogi szempontból ez továbbra is az ő területe. Bagdad azt állítja, hogy a Lukoil nem tett eleget a 3,7 milliárd dolláros szerződésben foglalt kötelezettségeinek, december közepéig nem indította be a fejlesztési munkákat a nyugat-kvurnai mezőn, ezért Irak csak arra hajlandó, hogy a vonatkozó tervezetre új szerződést kössön, nem zárva ki abból más cégeket. A Lukoil az Irak elleni ENSZ-embargó miatt nem léphetett, amint más olajcégek sem. (MTI)