A pénzintézet szerdán tette közzé az április 25-i közgyűlésen elfogadásra javasolt beszámoló lényeges adatait. A magyar számviteli szabványok alapján készült, nem konszolidált mérleg- és eredménykimutatás szerint a bank 42,478 milliárd forint mérleg szerinti nyereséget ért el 2002-ben, szemben a 2001. évi 27,283 milliárd forinttal. A konszolidált kimutatás szerint a bankcsoport mérleg szerinti nyeresége 49,899 milliárd forintra nőtt tavaly a 2001. évi 35,175 milliárd forintról. Éppen ezért első látásra nagy meglepetést okozott a piacon, hogy a bank igazgatósága nem javasolja a bank közgyűlésének a törzsrészvényekre osztalék megállapítását.
A bank tavaly a névértékre vetített 27,5 százalékos osztalékot fizetett részvényeseinek; akkor az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor még azt mondta a tulajdonosoknak, hogy a jövőben is hasonló, az éves eredmény egynegyede körül alakuló osztalékfizetési rátára számíthatnak. A Portfolio.hu tőzsdei internetes szaklap számításai szerint egy ekkora osztalékfizetési ráta a 2002-es év eredménye után részvényenként közel 40 forintos osztalékkal járt volna. A bank vezetői azonban az utóbbi időben hangsúlyozták, hogy amennyiben lehetőség lesz az OTP csoport további terjeszkedésére, úgy a bank eredményét erre, és nem osztalékfizetésre fordítják.
Az OTP jelenleg két olyan stratégiai befektetési lehetőséget láthat maga előtt, amely indokolhatja, hogy eltér a korábban bejelentett osztalékpolitikától. A bolgár DSK Bank megvásárlása elemzők szerint közel 200 millió eurójába (kb. 50 milliárd forint) kerülne a magyar hitelintézetnek, ám az OTP minden bizonnyal indulni fog a Postabank privatizációs tenderén is, hiszen korábban már tett ajánlatot a magyar kereskedelmi bank megvételére az államnak. Amennyiben a banknak sikerülnek az akvizíciók és az OTP sikeres regionális bankká nőheti ki magát, úgy a részvények jövőbeli árfolyamemelkedése kompenzálhatja a tulajdonosokat a most elmaradt osztalékfizetés miatt - állítják az elemzők.