A pénzügyminiszterek az IMF és a Világbank hétvégi tavaszi értekezletén világossá tették, hogy az újjáépítés költségeinek felmérésére tényfeltárást kezdeményeznek, miközben az Egyesült Államok domináns szerepvállalását több állam elutasította, köztük elsősorban a háborút is ellenző országok. A három fő ellenző - Oroszország, Franciaország és Németország - vezetői kétnapos szentpétervári tanácskozásukon világossá tették: az ENSZ kulcsszerepet kell kapjon az iraki újjáépítésben. A probléma megoldására Washington beleegyezett egy új biztonsági tanácsi határozatba, amely az ENSZ-szankciókat váltaná fel Irakban. Az IMF jelezte: az ENSZ határozata után kész megkezdeni a munkát. A tanácskozáson nem volt szó az IMF- és a Világbank-segítség összegéről.
A Bush-kormányzat ugyanakkor ellenzi, hogy az ENSZ-nek olyan nagy szerepet adjanak a háború utáni Irakban, amint azt az európai nemzetek kívánnák. Az ENSZ- főtitkár különleges tanácsadója Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon az amerikai illetékesekkel. Mindazonáltal az amerikai kormányzat, amely aggódik a háború és az újjáépítés növekvő amerikai költségei miatt, ígéretet tett a kongresszusnak, hogy nemzetközi pénzügyi szervezeteket és egészséges gazdaságú országokat is bevon a költségek fedezésébe.
Japán máris 100 millió dolláros humanitárius segélyt ígért, de az újjáépítés költségeihez való hozzájárulásról nem tett említést. Japán az 1991-es öbölháborúban 13 milliárd dollárt ajánlott fel. A Világbank tisztviselői elmondták: a kezdeti pénzügyi támogatás olyan kritikus területekre összpontosul majd, mint az élelmiszer-, ivóvíz-, és egészségügyi ellátás, majd a gyermekek iskoláztatásának helyreállítása. Az előzetes becslések szerint az iraki újjáépítés költségei az első néhány évben legalább évi 20 milliárd dollárt tesznek ki, egy évtized alatt viszont elérhetik a 600 milliárd dollárt is. (MTI)