A jegybank elnöke szerint az MNB ez évi inflációs várakozásai javulnak. Korábban azzal számoltak, hogy decemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 5,2 százalék lesz; ezt a prognózist a legújabb elemzések alapján várhatóan hamarosan lefelé módosítják, 4,5-5 százalék közé.
"Kétségtelenül jobb lenne, ha a költségvetési költekezést sikerülne nagyobb mértékben visszafogni" - mondta Járai. Emlékeztetett arra, hogy az MNB számításai szerint az államháztartás tavalyi GDP arányos hiánya az egyszeri és egyéb tételeket nem számítva, ESA 95 alapon 7,2 százalék volt. Ehhez viszonyítva számoltak úgy a jegybanknál, hogy az idén 1,2 százalékos keresletszűkítő hatás érvényesül. Jelenleg azonban már úgy látják a jegybank szakemberei, hogy ezt a költségvetésnek nem sikerült teljesítenie, s így az MNB módszerével számított államháztartási hiány meghaladhatja a 6 százalékot, azonban a világgazdasági helyzet az infláció szempontjából kedvező, így nem kell számolni az áremelkedések felgyorsulásával.
Most olyan kedvező állapotban van a magyar gazdaság, amikor az árfolyam, a kamatszint, az infláció és a növekedés összhangban van, így jelenleg nincs szükség jegybanki beavatkozásra - jelentette ki a jegybank elnöke. Járai Zsigmond elmondta, hogy folyamatosan vizsgálják a hazai és a világgazdasági körülményeket. Amennyiben az Európai Központi Bank kamatot csökkent vagy kamatmérséklésre kerülne sor Lengyelországban, Csehországban, az új helyzet alapján megvizsgálják, hogy szükségessé válik-e Magyarországon jegybanki intézkedés.
Az MNB elnöke szerint a magyar gazdaságnak jól jönne, ha sikerülne gyorsan, 2007-re vagy 2008-ra csatlakozni az euróövezethez. "Látván azonban a gazdaság tavalyi és idei teljesítményét és a lehetséges jövő évi teljesítményét, 2009 vagy 2010 realisztikusabb lehet" - idézte a jegybank elnökének szavait a Reuters hírügynökség. Járai szerint az Európai Központi Banknak (EKB) sem érdeke, hogy a csatlakozó országok nagyon erős árfolyammal lépjenek be az euróövezet előszobájába, az Európai Átváltási Mechanizmusba (ERM-II.). Erről szerinte meg lehet állapodni az EKB-val, ha sikerül meggyőzni, hogy a költségvetést tovább konszolidálják és a béremelkedést mérséklik. Járai szerint az árfolyam csökkenhet az elkövetkező években, ha az MNB-nek nem kell a nagy költségvetési hiány és a nagy béremelkedés okozta inflációs nyomással küzdenie. (MTI)