Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A magyar gazdaságról szóló éves jelentésében a nemzetközi pénzügyi szervezet a magyarországi nemzeti termék idei várható növekedési ütemét 3,6 százalékra teszi. (A kormány célja 4 százalékos GDP növekedés.) Az IMF arra figyelmeztet, hogy az infláció várhatóan meghaladja az idei évre tervezett mértéket. (Az MNB az idei évre 3,5 százalékot célzott meg, februári prognózisában pedig 5,2 százalékos áremelkedést várt.)
Az IMF-et "aggodalommal tölti el a béreknek az erőteljes, a termelékenység növekedését felülmúló növekedése és az expanzív pénzpolitika, amely hozzájárult Magyarország külső versenyképessége gyengüléséhez és a folyó fizetési mérleg hiány bővüléséhez" - olvasható.
Az árfolyamsáv felső határán lévő forint elleni spekulatív támadások 2003 januárjában rávilágítottak az inflációs és egyéb célok közötti konfliktusra - értékelte az IMF, megjegyezve, hogy e jelenség megerősíti a gazdaságpolitika módosításának - a kiadások csökkentésének és a bérnövekedés ellenőrzött keretek köz tartásának - szükségességét.
Az IMF értékelése szerint a Magyar Nemzeti Banknak szűkös a mozgástere az infláció alakulásának befolyásolására, az "várhatóan meghaladja majd az év végére tervezett mértéket", a 2004-es év végére tervezett célt viszont az IMF még teljesíthetőnek tartja. (Az MNB 2004 végére 3,5 százalékos inflációt célzott meg, februári prognózisában pedig 4 százalék szerepelt.)
A nemzetközi pénzügyi szervezet szerint a magyar pénzpolitika megfelelő választ adott a kihívásokra, ám e méltatás mellett az IMF azt is megjegyzi: gyengült az inflációs célok megvalósításának hitele azzal, hogy a központi bank ezt a célt az árfolyam megfontolásoknak vetette alá.
Mindezek alapján az IMF a következő választási ciklus előtt, 2003-2004-ben végrehajtandó pénzügyi kiigazításra sürgeti a kormányt, azt javasolva, hogy a kabinet fogja vissza a foglalkoztatást a közszférában, a kiadásokat mérsékelje az egészségügy, a nyugdíjak, a társadalmi juttatások és a támogatások terén, illetve szigorúan tartsa magát a közszférában a bérek befagyasztására tett kötelezettség vállalásához, a közszférában a bérnövelést a jövő évi inflációs cél alatti ütemre korlátozza. Az IMF igazgatótanácsának egyes tagjai azt is felvetették, hogy a kormány halassza el a tervezett adómérsékléseket - olvasható az AFP ismertetésében. (MTI)
Az IMF-et "aggodalommal tölti el a béreknek az erőteljes, a termelékenység növekedését felülmúló növekedése és az expanzív pénzpolitika, amely hozzájárult Magyarország külső versenyképessége gyengüléséhez és a folyó fizetési mérleg hiány bővüléséhez" - olvasható.
Az árfolyamsáv felső határán lévő forint elleni spekulatív támadások 2003 januárjában rávilágítottak az inflációs és egyéb célok közötti konfliktusra - értékelte az IMF, megjegyezve, hogy e jelenség megerősíti a gazdaságpolitika módosításának - a kiadások csökkentésének és a bérnövekedés ellenőrzött keretek köz tartásának - szükségességét.
Az IMF értékelése szerint a Magyar Nemzeti Banknak szűkös a mozgástere az infláció alakulásának befolyásolására, az "várhatóan meghaladja majd az év végére tervezett mértéket", a 2004-es év végére tervezett célt viszont az IMF még teljesíthetőnek tartja. (Az MNB 2004 végére 3,5 százalékos inflációt célzott meg, februári prognózisában pedig 4 százalék szerepelt.)
A nemzetközi pénzügyi szervezet szerint a magyar pénzpolitika megfelelő választ adott a kihívásokra, ám e méltatás mellett az IMF azt is megjegyzi: gyengült az inflációs célok megvalósításának hitele azzal, hogy a központi bank ezt a célt az árfolyam megfontolásoknak vetette alá.
Mindezek alapján az IMF a következő választási ciklus előtt, 2003-2004-ben végrehajtandó pénzügyi kiigazításra sürgeti a kormányt, azt javasolva, hogy a kabinet fogja vissza a foglalkoztatást a közszférában, a kiadásokat mérsékelje az egészségügy, a nyugdíjak, a társadalmi juttatások és a támogatások terén, illetve szigorúan tartsa magát a közszférában a bérek befagyasztására tett kötelezettség vállalásához, a közszférában a bérnövelést a jövő évi inflációs cél alatti ütemre korlátozza. Az IMF igazgatótanácsának egyes tagjai azt is felvetették, hogy a kormány halassza el a tervezett adómérsékléseket - olvasható az AFP ismertetésében. (MTI)
