A vezető londoni üzleti napilap szerkesztőségi cikke szerint „a forint kismértékű gyengítését célzó szerény kísérlet a túlzott árfolyamesés megakadályozására irányuló, pánikszerű kamatemelésekbe torkollt", és megbolondította a piacot. Az EU-tagság nyomában az euróövezeti tagságra is törekvő országok a legutóbbi időkig kiszámíthatónak tűnő irányt követtek: az infláció és a kamatok az euróövezeti szintekhez közelítettek, a valuták jórészt stabilak voltak, és a kormányok rendre a maastrichti eurócsatlakozási követelmények teljesítését ígérgették. A külföldi befektetők számára mindez egyirányú játszmának tűnt: helyi kötvényt kell venni, utána pedig csak várni kell – írta a Financial Times.
Az elemzés szerint azonban a magyarországi felfordulás megmutatta, hogy a helyzet nem annyira kényelmes, amilyennek látszik. Különösen az állami eladósodásnak a maastrichti szintek alá csökkentése bizonyul igen nehéznek, mivel ugyanakkor valahonnan pénzt kell keríteni az EU-csatlakozással kapcsolatos, növekvő kiadásokra. Itt nem csupán arról van szó, hogy néhány számon kissé babrálni kellene: Magyarország államháztartási hiánya tavaly a hazai össztermék érékének 9,4 százaléka volt, és az euróövezeti 3 százalékos felső határ tartós teljesítéséhez olyan, politikailag kényes területek radikális átalakítására lenne szükség, mint például a nyugdíjrendszer - írta a Financial Times.
Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának hasonló gondokkal kell szembenéznie, márpedig nem könnyű a mélyreható költségvetési reformokhoz köztámogatást elnyerni olyan országokban, amelyek a rendszerváltás óta eddig is nagyon sok változást viseltek el - írta a brit lap elemzésének szerzője. Ha azonban ezek a reformok késni fognak - márpedig ez valószínű -, akkor a térségbeli kormányoknak meg kell fontolniuk az eurócsatlakozás késleltetését, bár ez utóbbit nem szabad a reformok késletetésének ürügyéül felhasználni – írta a lap.
Az EU is helyesen teszi, hogy a későbbi eurócsatlakozási időpontot és inkább a jobb előzetes felkészülést szorgalmazza. Ezt azonban meg is kell könnyítenie, a csatlakozás utánra megígért segélyek azonnali folyósításával, valamint a kereskedelem és a beruházások élénkítésével. Tartózkodnia kell ugyanakkor attól, hogy túlzottan merev eurócsatlakozási feltételeket kényszerítsen a tagjelölt országokra – írta a Financial Times. A lap ez utóbbiak közé sorolta Pedro Solbes brüsszeli pénzügyi biztos nemrégiben tett kijelentését, miszerint a csatlakozó országoknak az ERM-II. átváltási mechanizmusban kötelezően eltöltendő két évük alatt nem a hivatalos plusz-mínusz 15 százalékos, hanem a középvonal körüli 2,25 százalékos sávban kell tartaniuk valutáikat. Az elemzés szerint ez a túlzott szigor arra készteti a tagjelölt országokat, hogy a valutáikkal manipuláljanak, ahelyett, hogy az igazi feladatra, a költségvetési reformra összpontosítanának. (MTI)