Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság a gyógyszerárak szabadabbá tételéről fogadott el javaslatot, melynek értelmében a gyógyszergyártó cégek szabadon határoznák meg áraikat. Ez felváltaná a jelenlegi gyakorlatot, amelyben a gyógyszereladás tilos mindaddig, amíg a tagállamok kormányai saját országaikban nem rögzítik a gyógyszerárakat.

A teljes árliberalizáció még akkor sem valósulna meg, ha az Európai Bizottság új javaslatát bevezetnék, mivel az európai állami egészségügyi rendszerek megőriznék közel kizárólagos vásárlói helyzetüket. Az uniós egészségügyi miniszterek július 10-én tárgyalnak a javaslatról és döntik el, hogy szeptember táján ennek megfelelően módosítsák-e a törvényt. A javaslatot a két évvel ezelőtt létrehozott G-10 Gyógyszer csoport terjesztette a bizottság elé. A csoport munkájában részt vettek a kormányzatok és gyógyszeripari vállalatok képviselői, valamint egészségügyi szakértők.
A csoport felállítására az európai gyógyszeripar növekvő térvesztése miatt kényszerült az unió. Bár Európában gyorsabban, átlagosan egy év alatt engedélyezik a gyógyszerek piaci bevezetését, a nyereség szempontjából az európai gyógyszerpiac elmarad az amerikaitól, mivel az európai kormányzatok az amerikaiaknál rendszeresen alacsonyabb gyógyszerárakat állapítanak meg. Míg az elmúlt évben például az európai kormányok legalább 5 százalékkal csökkentették gyógyszereik árát, addig Amerikában évi 2 és 3 százalék között emelkedtek az árak. Ez az európai gyógyszeripar versenyképességének romlásához és a gyógyszergyártó cégek és kutatóik Amerikába településéhez vezet.
Amíg a gyógyszeripari kutatásokra és fejlesztésre fordított összeg 1990 és 2000 között ötszörösére nőtt Amerikában, addig a növekedés Európában csak két és félszeres volt – állítja a IMS Health kutató csoport. Az 1998 óta piacra kerülő gyógyszerek eladásának 70 százaléka Amerikában történik, Európában az új gyógyszereknek csak a 18 százalékát értékesítik. A különbség az alkalmazottak számában is jelentős: az amerikai gyógyszeripar 191 ezer embernek ad munkát, az európai csak 87 ezernek.
A javaslat az árliberalizáció irányába tett lépések mellett az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet mintájára nyilvános európai kutatószervezet létrehozását is szorgalmazza, továbbá megerősíti a biotechnológiával kapcsolatos szellemi tulajdonjogok védelmét. Az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége, melynek tagja a brit GlaxoSmithKline Plc (GSK), az amerikai Pfizer Inc. (PFE), a német Schering AG (SHR) és Bayer AG (BAY) és a svájci Novartis AG (NVS) is, már az árliberalizáció említését is fontosnak értékeli, ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy mind a tizenöt tagállammal könnyen el lehet majd fogadtatni a javaslatot. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A korábbinál négyszer nagyobb arányban találtak koronavírusos beteget a budapesti tesztelésen

A korábbinál négyszer nagyobb arányban találtak koronavírusos beteget a budapesti tesztelésen

Az Európai Unió egy évnyi emissziójával csökkent tavaly a szén-dioxid-kibocsátás

Az Európai Unió egy évnyi emissziójával csökkent tavaly a szén-dioxid-kibocsátás

Van 20 871 magyar, akinek a nevét elvitte a NASA a Marsra

Van 20 871 magyar, akinek a nevét elvitte a NASA a Marsra