Tetszett a cikk?

Szlovén szakszervezetek aláírásgyűjtést kezdeményeztek annak kiharcolása érdekében, hogy a vasárnapi munka betiltásáról népszavazás útján döntsenek az országban. Próbálkozások Magyarországon is történtek a hétvégi nyitva tartás visszaszorítására, a már meglévő piaci gyakorlat törvénybe foglalásán kívül azonban újat e kezdeményezések nem hoztak. A gyermekverset idézve - "szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni" - elérhető-e, hogy minden család számára szabad legyen a vasárnap? Vagy netán nagyobb segítség a családoknak a vasárnapi munkával megszerezhető pluszjövedelem?

A szlovén szakszervezetek szerint a vasárnapi, az éjszakai és az ünnepnapi munka káros az alkalmazottak, főleg a nők családi életére, ezért elítélik e "kapitalista kizsákmányolási formát". A szakszervezeteknek a népszavazás megtartásához 40 ezer aláírást kell gyűjteniük július 7-éig; június végén már 35 ezernél jártak. Nem tántorítják el céljuktól a szakszervezeteket a munkaadók egyre kedvezőbb ajánlatai sem: az aláírásgyűjtés kezdetéig az alkalmazottak fizetésük 50 százalékát kapták pótlékként a vasárnapi munkáért, ezt a kampány alatt 65 százalékra emelték a vállalkozók, január elsejétől pedig az összeg 75 százalékra növelését tervezik. A szlovén gazdasági kamara szerint azonban a pótlék önmagában nem elegendő - törvénnyel kell korlátozni a munkavégzést az "előnytelen időszakokban".
A szlovén szakszervezetek e lépésükkel a szigorú német és osztrák minta mellett tették le voksukat a jelentős idegenforgalom miatt engedékenyebb mediterrán szabályozás ellenében. Magyarországon a vasárnapi munka megjelenése szinte egybeesett az első komolyabb németországi tiltásokkal; hazánkban ugyanis csupán öt-hat évvel ezelőtt, a multinacionális bevásárlóközpontok, plazák harcmodelljének elterjedését követően nyitottak ki tömegesen az üzletek, áruházak a hét végén is. Az eleinte csak a fővárosban és környékén tapasztalt tendencia hamarosan az egész országban elterjedt, aminek köszönhetően a vasárnap is foglalkoztatott alkalmazottak száma megduplázódott. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének információi szerint ma már több mint százezer munkavállalót érint a főként az élelmiszer-kereskedelemben jellemző vasárnapi nyitva tartás. A kínálat átalakulása keresleti oldalon is változásokhoz vezetett, ami leginkább a vásárlói szokások alakulását vizsgálva érhető tetten: a GfK Piackutató Intézet tavaly októberben nyilvánosságra hozott felmérése szerint a fogyasztók minden negyedik forintjukat hétvégén költik el. E tény ütőkártya a vasárnapi nyitva tartást támogatók kezében, s a jelenlegi liberális szabályozás mellett szólnak azok az érvek is, miszerint az EU-csatlakozást követően a bevásárló turizmus ugrásszerű fejlődése várható a hétvégi bevásárlások tekintetében engedékenyebb országokban.
Hazánkban az első nagyobb, a politika térfeléről induló offenzíva a vasárnapi dolgoztatók ellen az elmúlt kormányzati ciklusban indult, Őry Csaba politikai államtitkár vezetésével. Az akkori kormány által sem egységesen támogatott javaslat indítványozója szerint a vasárnapi munka összekuszálja a családi életet, ellenkezik a munkavállalói szolidaritás elvével és a keresztény vallás tanaival. A vasárnapi munkavégzést vallási oldalról támadók főként a Teremtés könyvére („Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot”), illetve a XIII. Leó pápa által 1891-ben kiadott Rerum novarum kezdetű, az „ünnepi munkaszünet szükségességét” kiemelő szociális körlevelére hivatkozva üzentek hadat a munkáltatóknak, megemlítve azt a részükről sajnálkozva tapasztalt tendenciát is, miszerint „egyes családok lassan már úgy járnak vasárnap üzletközpontokba, mint a templomba” (Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke fogalmazta meg e szentenciát ily találóan). Őry kezdeményezése mellé állt az egyházakon kívül a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is, mely azonban hajlott a kérdés átmeneti és kompromisszumos rendezésére – azaz a teljesen esélytelen tiltás helyett a vasárnapi munka drágítására - is.
Ez utóbbi irányelvek szerint döntött az új kormány egyik első törvényhozási aktusaként a munka törvénykönyvének (Mt.) módosításáról 2002-ben. A megváltoztatott Mt. a munkavállalóknak heti két pihenőnapot ír elő, megkötve, hogy ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A módosítás azonban – amely a hétvégenként csupán piaci versenyhelyzetük erősítése érdekében nyitva tartó vállalkozások részére kötelező - pluszpénz (50 százalék bérpótlék plusz egy szabadnap, utóbbi hiányában 100 százalék bérpótlék) fizetését írta elő a vasárnapi foglalkoztatás esetére - azon felül, hogy törvényben rögzítette az addigi, piaci alapokon kialakult gyakorlatot, rövidtávon nem sokat változtatott a helyzeten. Ön szükségesnek tartaná a vasárnapi foglalkoztatás további szigorítását?

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Parányi, nagyon olcsó elektromos autóval hódítana a Citroen

Parányi, nagyon olcsó elektromos autóval hódítana a Citroen

Boris Johnson ultimátumot ad az EU-nak

Boris Johnson ultimátumot ad az EU-nak

Rimini és Róma verseng a halhatatlan zseniért, akit az egész világ csodál

Rimini és Róma verseng a halhatatlan zseniért, akit az egész világ csodál