Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság válságban van, ám Medgyessy Péter szerint, amíg ő a miniszterelnök, nem lesz válság Magyarországon, és persze nincs is. A régi, dicstelen kádári időkre emlékeztető terminológiai vita persze öncélú, ám nem teljesen felesleges. Szellemes adalék ehhez Csillag István gazdasági miniszter megállapítása, miszerint 2001 óta a tárcák csak költöttek (értsd: erőn felül), ám a "költészeti" minisztériumoknak át kell alakulniuk "prózai" (azaz takarékoskodó) minisztériumokká. A lényegi kérdés az: vajon elkerülhető-e a magyar gazdaság növekedésének további lassulása?

Gazdasági válságról hagyományosan akkor szokás beszélni, ha legalább két egymást követő negyedévben csökken a bruttó hazai termék (GDP). Erről szó sincs: a Központi Statisztikai Hivatal idei első negyedéves adatai szerint a GDP 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, és még az előző negyedévhez képest is 0,5 százalékos többletet produkált. Más kérdés, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a növekedési ütem még 3,7 százalék volt, no de azóta elköltözött Székesfehérvárról az IBM Storage Products Kft. önmagában csaknem egy százaléknyi bruttó termelési értéket Ázsiába helyezve, s az állami megrendelések megnyirbálása következtében visszaeső építőipar is csaknem ugyannyival járul hozzá a tempóvesztéshez. S ha ennek ellenére a KSH növekedést mutat, még nem lehet túl drámai a helyzet.
Csakhogy a tendencia igenis nyugtalanító: romlanak a külső egyensúlyi mutatók, nő a behozatali többlet, a tőke nem befelé jön, hanem kifelé áramlik, s a brutálisan magas kamatszínvonal még annak is elveszi a kedvét a hitelből történő beruházástól, aki esetleg merész álmaiban ilyesmire merne gondolni. A növekedés gyorsulásának feltételei pedig szinte kivétel nélkül kedvezőtlenül alakulnak.
A húzóerőt jelentő nyugat-európai konjunktúra késik. A külső kereslet pótlására tavaly felpumpált, rekordméretű államháztartási hiányt az idén apasztani kényszerült a büdzsé, így nem többletkeresletet, hanem kereslet-szűkítést okoz. Egyébként is, az állami költekezéssel végrehajtott gazdaságélénkítés csak időleges lehet: azonos növekedés csak az állami kereslet állandó fokozásával, egyre nagyobb dózissal tartható fenn, aminek a vége óriási eladósodás, s végül: kidurranó lufi.
A belső keresletélénkítés másik tényezője, a bérek 2001 óta tapasztalható robbanásszerű, kétszámjegyű növekedése sem hozott többletteljesítményt. A megtakarításokat felszívta a lakáspiac, a lakossági fogyasztás bővülése pedig pusztán az import megugrásával járt. S ha a belső megtakarítások nem fedezik az államkassza pénzigényét, mint most történik, vagy a külföldnek kell ezt megtennie, vagy jöhet a bankóprés. Ami, persze, nem jöhet.
Kifejezetten gátolja a növekedést az árfolyam-politika, ezt azoknak a vállalkozóknak nem kell különösebben bizonyítani, akik két éve még 300 forintot kaptak egy dollárért, ma legfeljebb 230-at. S egy euróért sem kapnak annyit, mint 2001 tavaszán, holott azóta csaknem 15 százalékot romlott belföldön a forint. Mi több, a Magyar Nemzeti Bank ambiciózus céljai szerint még 260 forintot sem „érdemelnének” a magyar cégek – ma ennyi az euró –, hanem mindössze s maximum 250-et. Az érem másik oldala, hogy az import is egyre olcsóbb, s ez alaposan megcsapolja a magyar és magyarországi vállalkozások profitját az építőipartól a vegyiparig, a kohászattól a ruházati iparig. Ehhez adódik a teljesítményjavulást jócskán felülmúló bérkiáramlás, ami – az árfolyammal együtt – alaposan lerontotta a magyar versenyképességet, s ezzel elvette a külföldi befektetők kedvét is a további beruházásoktól.
Lehetne elmélkedni azon, hogy ha a nemzetközi dekonjunktúra idején nem mesterséges forint-erősítéssel, hanem exportot segítő árfolyam-politikával kísérletezik a kormány és a Magyar Nemzeti Bank, minden bizonnyal jobb lenne a helyzet. S akkor is, ha nem a bruttó béreket növeli, hanem – adócsökkentéssel – a nettó béreket, mert akkor úgy marad a borítékban több (erőteljes adócsökkentés esetén jóval több), hogy nem drágul a munkaerő. S ha nincs ez a mai, öncélú hajsza az inflációt mesterségesen lenyomó forintárfolyamért, akkor a kamatszint is alacsonyabb lehetne, így érdemes lenne eladósodni a fejlesztések, a termelés növelése érdekében. Mert volna remény a kölcsönök visszafizetésére. És így tovább. De nem így történt. A kormány pedig egy éve e helyzet foglya, s bár Medgyessy maga vállalt a válságelhárításra személyes garanciát, a növekedés élénkítésére az adott keretfeltételek közepette nem vállalhatott. Mert nem is lenne képes. S akkor még nem is szóltunk a Magyar Nemzeti Bankról, amely hovatovább a tavalyi kormányzati túlköltekezésnél is többet árt a magyar gazdaságnak.
Válság nincs, csak válságjelenségek – ezzel az eufemizmussal oldotta fel a kormányzati propaganda a nyolcvanas években a nagy dilemmát. Azaz: mondjunk is igazat, meg ne is. S legfőképpen senkit ne riogassunk. Most válság ugyan nincs, de a válság(el)kerülő gazdaságpolitika körvonalai sem rajzolódnak ki. Ami viszont van: politikai maszatolás. Folytatódó ígérgetési verseny kormány s ellenzéke között. Csodavárás. Várakozás a négyzeten.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Két órát dolgozunk azért a pénzért, amiért Ausztriában egyet

Két órát dolgozunk azért a pénzért, amiért Ausztriában egyet

„A fenyegetettség mértéke meglepő”: oda több kulcsfontosságú olajmező, ha beüt a meleg

„A fenyegetettség mértéke meglepő”: oda több kulcsfontosságú olajmező, ha beüt a meleg

Visszavágnak Amerikának: büntetik azt a munkavállalót, aki iPhone-t vásárol

Visszavágnak Amerikának: büntetik azt a munkavállalót, aki iPhone-t vásárol

Tisztességtelen díjat szedni a befizetésért - banki gyakorlatokat ítélt el a bíróság

Tisztességtelen díjat szedni a befizetésért - banki gyakorlatokat ítélt el a bíróság

Elvesztette a becsületsértési pert Trump ügyvédje ellen az egykori pornócsillag

Elvesztette a becsületsértési pert Trump ügyvédje ellen az egykori pornócsillag

Mit mond a házszabály a mai botrányos szavazásról?

Mit mond a házszabály a mai botrányos szavazásról?