Míg itthon valószínűleg az ország leggazdagabb üzletemberének sem sikerült kimentenie a befektetett pénzét a futball területén tett kiruccanása végén, Európa nyugati részén továbbra is nagy üzlet a labdarúgás. A Deloitte and Touche pénzügyi tanácsadó cég által a napokban közölt felmérés szerint az első osztályú klubok összbevétele Európában a 2001/2002-es szezonban elérte a 7,1 milliárd eurót (megközelítőleg 1,9 billió Ft). Ön szerint van-e arra esély, hogy a magyar labdarúgás belátható időn belül jól fizető üzlet legyen?

A felmérés szerint a legmagasabb egyéni részesedéssel (25 %) az angol bajnokság dicsekedhet, az öt legnagyobb liga – angol, olasz, spanyol, német, francia – együttesen 80 százalékot visz el az összbevételből. Az alacsonyabb osztályú csapatokat, szövetségeket, nemzeti csapatokat és UEFA kupákat is vizsgálva a piac becsült értéke eléri a 10 milliárd eurót.
A tanácsadó cég által vizsgált 2001/2002-es szezonban a legnagyobb bevételnövekedést Anglia (1,7 milliárd euró) és Németország (1 milliárd euró) könyvelhette el, Franciaország bevétele stagnált, Olaszországé viszont 2 százalékkal csökkent. A „nagy ötök ligáin” kívül is növekszik a bevétel, abszolút értékét tekintve azonban ez eltörpül a vezető bajnokságok eredményei mellett. A Premier Liga a 2001/2002-es szezonban minden bevételi kategóriában (jegyeladás, reklám, műsorközvetítés) vezető helyet szerzett, miután előnyösebb televíziós szerződései következtében - a korábbi első Olaszországot megelőzve - a műsorközvetítési bevételeket tekintve is az élre ugrott. Dan Jones, a Deloitte & Touche sportpénzügyekkel foglalkozó tanácsadói csoportjának vezetője szerint az angliai jegyeladásból származó bevételek más nagy ligákéinak jelenleg majdnem háromszorosára rúgnak. E teljesítményhez nyilván az is hozzájárul, hogy Angliában az utóbbi 11 év során megközelítőleg 1,5 milliárd fontot költöttek a stadionok átalakítására, s így most a Premier Ligában részt vevő csapatok stadionjainak összes férőhelye meghaladja a 750 ezret. A helyre pedig szükség is van: az átlagos stadionkihasználtság a vizsgált szezonban átlagosan 90 százalékos volt (még így is 22 millió font értékű férőhely maradt üresen).
A bevételek mellett a bérek is jelentősen növekedtek: az elitbajnokságok közül a legnagyobb mértékben Angliában (26%), a legkisebb mértékben pedig Franciaországban (6%). Ami a költségek ellenőrzését illeti, a fizetés/forgalom arány Németország kivételével mindenhol emelkedett. A Premier Liga klubjai 62 százalékos fizetés/forgalom arányt jelentettek; ezek az arányok minden bérköltségre vonatkoznak, nem csak a játékosok fizetésére. Az angol bajnokság első helyezést ért el az üzemi eredmények tekintetében is: nyeresége 125 millió euróról a 2001-2002-es szezonban 130 millióra növekedett. Németország 100 milliós üzemi eredményt könyvelhetett el, Franciaország és Olaszország jelentős üzemi veszteségekről számoltak be.
A Deloitte and Touche szerint a 2001-2002-es szezon vízválasztónak bizonyult az átigazolások piacán; az elemzők úgy vélik, soha többé nem tapasztalunk olyan mértékű átigazolási költségeket, mint az elmúlt öt évben. "Ezen persze változtathatna néhány milliárdos felbukkanása!" – fűzi hozzá Jones. A londoni Chelsea-t közelmúltban megvásároló orosz Roman Abramovics pillanatnyilag éppen e kiskapu szélesebbre tárásán munkálkodik. Az orosz olajmágnás már 58 millió fontot költött új játékosokra a csapatvásárlás óta eltelt egy hónap alatt, többek között olyan sztárokat megszerezve a londoniaknak, mint az argentin Juan Sebastian Verón, a kameruni Geremi és Joe Cole. Nem rajta múlt, hogy nem került a Chelsea-hez a Real Madrid egyik legnagyobb csillaga, Raúl is; Abramovics spanyol lapértesülések szerint ugyanis rekordösszeget, 100 millió eurót ajánlott a spanyol támadóért. A csatár azonban – egyelőre – nem eladó.
Összehasonlításképp néhány érdekes szám a hazai állapotokról. A gazdasági nehézségekkel küzdő Balaton FC az elmúlt év 300 millió forintos éves költségvetéséhez képest az idén 100 millió forinttal vágott neki az első osztály küzdelmeinek. A csapat célja ennek ellenére az első osztályú tagság meghosszabbítása, amire – tekintve, hogy a Dunaferr tavasszal ennek kevesebb mint feléből is kis híján kiharcolta a bent maradást – van is esély (a Balaton FC pillanatnyilag az ötödik helyen áll egy győzelemmel és két döntetlennel). Ami a tévéközvetítéseket illeti: a mérkőzésekre a kereskedelmi televíziók továbbra sem vevők, s már a közszolgálati csatorna is csak egyre kevesebb pénzért. Tavaly a Magyar Televízió 750 millió forintos jogdíjat fizetett (illetve ebből 400 milliót csak nemrégiben) a mérkőzések közvetítéséért, idén a HVG információi szerint a Magyar Labdarúgó Liga 500 millió forintot és a meccsekhez kapcsolódó reklámidő felét kérte az egy plusz két éves szerződésért cserébe, ami egy bajnoki évben 42 meccs közvetítését jelentené az m2-n. A klubok még ennél is kevesebb pénzt látnak mindebből: az előző szezonban legtöbbször képernyőre került Ferencváros lapinformációk szerint alig 40 millió forintot kapott tévés mérkőzései után. S végül a nézőszám: az idei szezon harmadik fordulójának mérkőzéseit 30 ezer ember látta, ebből 12 ezren a Ferencváros békéscsabai vendégszereplésére voltak kíváncsiak. Ez átlagosan 5 ezer embert jelent. A Nemzeti Sport ezt a 30 ezer lelkes nézőt e címmel "ünnepelte" a bajnoki fordulót összegző cikkében: Kevés gól, egyre több néző.
Javulást a klubok gazdasági helyzetében a hazai kis- és középvállalkozók támogatásai, szponzorációs szerződései helyett az eddigieknél sikeresebb nemzetközi szereplés hozhatna. A Napi Gazdaság információi szerint a Bajnokok Ligájában (BL) induló magyar bajnok, az MTK selejtezőből való továbbjutása 900 millió forint biztos bevételt jelentene a klubnak, az UEFA-tól érkező rajtpénz révén. Ráadásul ebben a számításban még sem a sikerben osztozni kívánó új támogatók pénze, sem pedig a további BL-csoportmérkőzések jegybevételei nem szerepelnek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
És akkor apa és anya beköltözik a munkahelyére a családok évében

És akkor apa és anya beköltözik a munkahelyére a családok évében

Ronaldo góljával legyőzte városi riválisát a Juventus

Ronaldo góljával legyőzte városi riválisát a Juventus

Gördülő tüntetésre hívnak fel az ellenzéki képviselők

Gördülő tüntetésre hívnak fel az ellenzéki képviselők

Gyertyafény helyett már mobilok világítják meg az arcunkat télen

Gyertyafény helyett már mobilok világítják meg az arcunkat télen

Brutális akkumulátort és teljesítményt kaphat a Samsung összehajtható okostelefonja

Brutális akkumulátort és teljesítményt kaphat a Samsung összehajtható okostelefonja

Trump a Twitteren rúgta ki botrányokba keveredett belügyminiszterét

Trump a Twitteren rúgta ki botrányokba keveredett belügyminiszterét