Segélynyújtásra kényszerülnek az új EU-tagállamok

Bár az EU-normák szerint ezek az országok még mindig szegények, az igazán komoly gazdasági nehézségeket már maguk mögött hagyták - véli a The Economist. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mára nem csak a támogatások élvezői, hanem folyósítói is lettek. Soros György, aki a közép-európai térség legbefolyásosabb magántámogatója, tovább folytatja támogatási politikáját, de az eddigi évi 32 millió dollár helyett jövőre csak 10 milliót szán erre. A Soros által alapított Nyitott Társadalom Intézet a térségben olyan országokat támogat, ahol a demokratikus és kisebbségi jogok, valamint a közigazgatás megfelelően működnek. Soros szerint az EU-csatlakozással ezek az értékek tovább erősödnek, és háttérbe szorítják a segélyek szükségességét.
A '90-es években a közép-európai és balti országok 18 milliárd dollárt kaptak az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól, a Világbanktól, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az ENSZ Fejlesztési Programjától - összegzi a hetilap. Mostanra azonban az ENSZ Fejlesztési Programjának befizetőivé váltak, és csupán Litvánia és Lettország nem törlesztette még a hiteleit az IMF-nek. Ugyanakkor a Világbank is jelentősen csökkentette a térségnek szánt kölcsöneit, és az Egyesült Államok - amely korábban a kétoldalú kölcsönök legnagyobb folyósítója volt - kijelentette, hogy a közép-európai régió országainak és a balti térségnek nincs többé szüksége segélyekre.
Az EU a csatlakozó országoknak ebben az évben 3 milliárd eurót folyósít, a belépés után pedig egyszeri segélyként 5 milliárd eurót kapnak mezőgazdasági fejlesztésre, noha addigra ők is befizetői lesznek az unió költségvetésének. Ezen kívül az EU elvárja az új tagoktól, hogy 2006-ra saját költségvetésükből a GDP 0,39 százalékát fejlesztési segélyekre különítsék el. Ez önmagában is nagy érvágást jelent az új tagoknak, de még ennél is nagyobb gondot jelent, hogy hogyan tudják ezt hatékonyan felhasználni. Csehország és Szlovákia éppen ezért azt tervezi, hogy az ENSZ segítségét veszi igénybe a segélyezéshez. A világszervezet szerint elsősorban a Balkán térsége, Ukrajna, Moldávia, a Kaukázus és Közép-Ázsia térsége igényli leginkább a támogatást. A közép-európai országok szintén hasonlóan gondolkodnak, mert érdekük, hogy a tőlük keletre lévő, egykori szovjet tagállamok gazdasági, politikai stabilitása mielőbb helyreálljon, és ennek érdekében fogják kérni, hogy az Európai Unió a támogatásra szánt forrásait abba az irányba folyósítsa - írja a The Economist.