Tetszett a cikk?

Egy Gordon Moore nevű úr szerint kétévente megkétszereződik az egy csipre feltehető tranzisztorok száma. Amit mások időnként azzal is kiegészítenek, hogy ezzel a csipek sebessége is megduplázódik, miközben az áruk a felére zuhan. Ön szerint milyen, az életstílusunkat is megváltoztató eszközöket hoz még a holnap a PC-k, a mobiltelefonok, a digitális fényképezőgépek, a zseben hordozható GPS-ek és a többi kütyü után, különösen, hogy Moore nemrégiben a fejlődés lassulását jósolta meg?

Gordon Moore – többek között a magyar származású Andy Grove-val – 35 évvel ezelőtt alapította meg a számítógépes forradalom egyik legfontosabb vállalatát, az Intelt, hogy mikrocsipeket - az akkori helyesírás szerint: chipeket - gyártsanak az akkoriban egyre nagyobb keresletet támasztó informatikai ipar számára. Moore nem sokkal ezután a technológiai lehetőségek és a felhasználói világ adaptációs képességének ismeretében kijelentette: az egy lapkákra felhelyezhető tranzisztorok száma kétévente megduplázódik. Moore törvénye az elmúlt évtizedekben igen pontosan írta le a fejlődés trendjét, ám a minap – az Intel 35. születésnapján – az egykori cégfőnök és csipguru a fejlődés ütemének lassulását jelezte előre.
Moore törvénye alapján visszakövethető, hogy egy átlagos, újonnan eladott asztali PC központi processzorának órajele (amely mostanság kábé 2,4 GHz) mondjuk tíz évvel ezelőtt nagyjából 75 MHz volt, azaz a sebesség megharminckétszereződött. A sebességnövekedést az tette lehetővé, hogy a processzorba a tranzisztorok újabb és újabb millióit préselték be, amire azáltal nyílt lehetőség, hogy a szilíciumlapkákba mind kisebb méretű áramköröket voltak képesek belemaratni, az utóbbi időkben már elektronsugárzás felhasználásával. A legújabb fejlesztések már odáig jutottak, hogy az alkatrészek „vastagsága” már csak két (azaz kettő) atomnyi. A miniatűrizálásnak így – a hagyományos eljárások használata mellett – megjelent az áthághatatlannak tűnő fizikai korlátja. Moore erre azt mondja: több tranzisztort már nem lehet feltenni egy négyzethüvelyknyi helyre, mert az alkatrészek kisebbek már nem lehetnek, ezért vagy nagyobb méretű csipeket gyártunk, vagy új utakat keresünk.
Szerinte a nagyobb csipek korszaka fog következni, méghozzá amiatt, mert az x86-os architektúra még sokáig ki fog tartani. Az Intel személyi számítógépekre kifejlesztett központi csipjeinek elrendezését leíró szabványt ezen, azaz x86 kódnéven ismerte meg a világ. Az elvek a csaknem 25 évvel ezelőtti bemutatkozás óta mit sem változtak. Gordon Moore szerint a kompatibilitás (a számítógépek szabványos együttműködésének, ha úgy tetszik, párbeszédképességének a megléte) oly sokat jelent a felhasználóknak, hogy egyelőre fel sem merülhet az x86 leváltása. Az x86 természetesen maga is hatalmas fejlődésen ment keresztül, de a működési alapelvek a régiek.
Míg sokáig a számítástechnikai üzletet az úgynevezett „wintel” motor hajtotta (a Windows operációs rendszert Intel csipeken futtató PC-k újabb és újabb generációinak megjelenése), addig az ezredfordulótól már új eszközök diktálják a tempót. Ez világosan látszott abból, hogy miközben a számítógép-ipar válságba került, s a PC-eladások csökkentek, a csip-piac erre fittyet hányva szárnyalt. Az elektronikus morzsák iránti keresletet elsősorban a hordozható eszközök (mobiltelefonok, zsebszámítógépek, csipkártyák, digitális kamerák), továbbá a programozható tűzhelyek, légkondicionáló- és öntözőrendszerek, szórakoztató és minden másfajta elektronikus szerkentyűk, illetve az úgynevezett beépített – például az autókban, liftekben és hasonló helyeken használt – technológiák gerjesztették. A PC-piac átvészelte a válságot, magához tért, sőt új lendületet vett - főleg a laptop-eladások növekedésének köszönhetően - azok után, hogy a vezeték nélküli hálózati kapcsolatok piaca szélsebes fejlődésnek indult.
E felbolydult környezetben már nem minden a processzorsebesség, már nem feltétlenül akarnak a felhasználók minél több szolgáltatást nyújtó operációs rendszereket és programokat, már nem akarnak minden erőforrást maguk birtokolni, és nem vágynak erősebb és erősebb gépekre, amelyek mindezeket kezelni képesek. Az Intel üzleti megfontolásait sem pusztán az egyre növekvő PC-csip eladások mozgatják már. Moore tehát a technológiai korlátok és a piaci átalakulás láttán kijelentette, hogy a fejlesztések még két-három csipgeneráció esetében a jelenlegi úton haladhatnak, de utána már változtatni kell, s a fejlődés sebessége lassulni fog.
A változások azonban korlátozottak. Az Intel Santa Clara-i központja előtt a születésnapi ünnepség keretében elástak egy „időkapszulát”, amelyben többek között egy (a mai csúcstechnológiát megtestesítő) Itanium 2 csip volt. Moore szerint ha 25 év múlva a dobozt kiássák, s a processzort megpróbálják felhasználni egy akkori géphez, a rendszer működni fog, mert az x86-os architektúra még mindig szolgálatban lesz.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A szociáldemokraták nyertek, a szélsőjobb nagyot bukott a hamburgi választásokon

A szociáldemokraták nyertek, a szélsőjobb nagyot bukott a hamburgi választásokon

Videót közöltek a barkácsolt rakétás fenegyerek halálos tragédiájáról

Videót közöltek a barkácsolt rakétás fenegyerek halálos tragédiájáról

Ez történt: körbeküldtek Magyarországon egy SMS-t, amit jobb, ha nem vesz komolyan

Ez történt: körbeküldtek Magyarországon egy SMS-t, amit jobb, ha nem vesz komolyan