Az 51 feljogosított szolgáltató fogyasztása éves szinten 5,7 terawattóra (TWh) villamos energia, ami az ország összes fogyasztásának 18 százaléka. A főigazgató szerint a piacra lépett fogyasztóknak 6-12 százalékos villamosenergia-költségmegtakarítást jelent a szabad piac, ez éves szinten elérheti a hatmilliárd forintot is.
A 100 gigawattóra (GWh) feletti fogyasztók esetében gyakorlatilag teljes a piacra lépés aránya, a kisebbek esetében lineárisan csökken. A 40-50 GWh fogyasztási nagyság közötti cégek "lógnak ki" a sorból, itt a tendenciánál jóval alacsonyabb a piacra lépési arány. E cégek között - Magyar Posta Rt., Magyar Cukor Rt., Ferihegyi Repülőtér - magas a több telephellyel rendelkezők száma. Miután az új uniós direktíva szerint jövőre minden nem lakossági fogyasztó számára megnyílik a piac, várható, hogy a telephelyek szétaprózottsága, mint akadály megszűnése után ezek a cégek is piacra lépnek. A MÁV Rt., a BKV Rt., a Magyar Posta Rt. és a nagy áruházláncok együtt újabb legalább 1,5 TWh szabad piaci éves keresletet jelentenek majd.
A főigazgató szerint kínálati oldalon, az áram-nagykereskedelmi verseny kialakulásának legjelentősebb gátját a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) és a jelentősebb erőművek, illetve az egyes importőrök között - a privatizáció során megkötött - hosszú távú áramvásárlási szerződések jelentik.
Kaderják Péter azonban kiemelte, hogy a hivatal megítélése szerint a piacnyitás első fél évének pozitív tapasztalatai alátámasztják, hogy a 2003 elején életbe léptetett jogszabályok működőképes és alapvetően megfelelő keretet biztosítanak az egységes uniós villamos energia piaca megteremtését célul tűző EU-direktíva végrehajtásához. A jelenlegi törvényi kereteken belül, az alacsonyabb szintű jogszabályok EU követelményekhez igazításával ütemesen és szabályozott módon lehet a 2007. július 1.-ére előirányzott teljes piacnyitáshoz eljutni. (MTI)