Levágják a szerencsemalacot?
Rekordösszegű nyereményt sorsol ezen a héten az állami kézben lévő Szerencsejáték Rt., és ezzel várhatóan rekordösszegű bevételhez juttatja a költségvetést. A kormány mégis privatizálná a vállalatot.
A magyar lottótörténet legnagyobb nyereménye, 4 milliárd 360 millió forint ütheti a markát annak, aki ezen a héten egyedül találja el az ötöslottó bűvös számait. A 35. hete növekedő nyeremény reményében egyre többen rohamozzák meg a Szerencsejáték lottózóit, amelyek pénteken és szombaton kora estig tartanak nyitva – mondta a hvg.hu-nak Somorai László, a cég szóvovője. Ezen a héten a hazai nyeremény európai rekordnak is számít: a legjelentősebb lottótársaságok közül ugyanis - forintra átszámítva - az olaszországi 3,2 milliárdot, a spanyol 2,3 milliárdot, az angol 2,1 milliárdot, a német pedig „csak” 1,3 milliárdot kínál főnyereményként.
Somorai szerint itthon legalább 14 millió mezővel vesznek részt a játékosok ezen a héten, ami legalább hárommillió embert jelent. A társaság pedig valószínűleg több mint 2 milliárdos bevételre tesz szert néhány nap alatt. A bevételek Somorai szerint a sorsolás közeledtével egyre inkább növekednek: míg hétfőn 76,5 millió származott az ötöslottó-szelvények eladásából, kedden 182,2 millió, szerdán pedig már 235,6 millió.
A hatalmas bevételekből az egyedüli tulajdonos, az állam is nagyot kaszál: a Szerencsejáték teljes árbevételének nagyjából egyharmadát fizeti be a költségvetés kasszájába különféle adók és járulékok formájában. A Szerencsejáték a számsorsolásos játékok nyereményeinek kifizetése után megmaradó bevétel 18 százalékát fizeti be játékadó címén, és ehhez jön még a sportfogadási és egyéb játékokra – pl. Tippmix és Luxor – kivetett 24 százalékos speciális adó is. Tavaly ez összesen legalább 34 milliárd forintos bevételt jelentett az államkasszának, miután a szerencsejáték-vállalat a tervezett 82 milliárdos éves árbevételt túlszárnyalva 102 milliárd forintos bevételt ért el.
Idén a cég még nagyobb, körülbelül 110 milliárd forintos árbevételre számít – mondta Somorai, és az első félévben ebből már 50 milliárd be is folyt. A halmozódó rekordnyeremény vonzereje azonban tovább növelheti a bevételeket: a főnyeremény összege ugyanis a 7 milliárd forintot is meghaladhatja, ha a szabályok szerint legfeljebb 52 hétig halmozódó nyereményt a jövő tavasszal lejáró határidő előtt nem sikerül kisorsolni.
A tíz legnagyobb hazai adófizető között szereplő Szerencsejáték azonban a kormány tervei szerint nem maradna teljes állami tulajdonban: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat a tartósan állami kézben maradó részvénycsomag arányát 50 százalék plusz egy szavazatra csökkentené. Ezáltal a majdnem 50 százaléknyi kisebbségi csomag magánbefektetőkhöz kerülne, bár az értékesítés várható idejét és módját még nem dolgozta ki a kormány. A Pénzügyminisztérium (PM) hvg.hu-nak adott tájékoztatása szerint eddig csak az eladás elvi lehetősége merült fel, és korai bármiféle konkrét tervről beszélni. Hírek szerint viszont már többször szóba került a társaság bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére.
Salgó István, a PM állami vagyonért felelős helyettes államtitkára egy napilap beszámolójában azt mondta, két ok szól a társaság eladása mellett: egyrészt egy magántulajdonban lévő cég hatékonyabban és jobban tud működni piaci környezetben - a szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó állami monopóliumok mellett amúgy is indokolatlan 100 százalékos állami tulajdonban tartani a céget. Másrészt a Szerencsejáték kisebbségi csomagjának eladásával az elkövetkezendő évek nyereségét tudná előre beszedni az állam. Salgó szerint az állami kontroll viszont a magánosítást követően is megmaradna.
Jelenleg tisztán állami tulajdonban lévő szerencsejáték-társaságok leginkább Európa északi részén működnek, páldául Norvégiában, Svédországban és Finnországban. Vegyes tulajdonban vannak a lottócégek Ausztriában és Franciaországban, Csehországban és Nagy-Britanniában viszont csak magántulajdonban álló vállalatok foglalkoznak szerencsejátékkal.
A hazai befektetőknek is igen vonzóak lennének a Szerencsejáték részvényei: a magyar lottópiacon monopóliummal bíró cégnek háromszáz lottózóból álló saját értékesítési hálózata is van. Nyeresége évek óta rohamosan növekszik, így önmagában már a lehetséges osztalékok értéke is vonzóvá tehetné a társaságot a hazai befektetők között.
Somorai szerint itthon legalább 14 millió mezővel vesznek részt a játékosok ezen a héten, ami legalább hárommillió embert jelent. A társaság pedig valószínűleg több mint 2 milliárdos bevételre tesz szert néhány nap alatt. A bevételek Somorai szerint a sorsolás közeledtével egyre inkább növekednek: míg hétfőn 76,5 millió származott az ötöslottó-szelvények eladásából, kedden 182,2 millió, szerdán pedig már 235,6 millió.
A hatalmas bevételekből az egyedüli tulajdonos, az állam is nagyot kaszál: a Szerencsejáték teljes árbevételének nagyjából egyharmadát fizeti be a költségvetés kasszájába különféle adók és járulékok formájában. A Szerencsejáték a számsorsolásos játékok nyereményeinek kifizetése után megmaradó bevétel 18 százalékát fizeti be játékadó címén, és ehhez jön még a sportfogadási és egyéb játékokra – pl. Tippmix és Luxor – kivetett 24 százalékos speciális adó is. Tavaly ez összesen legalább 34 milliárd forintos bevételt jelentett az államkasszának, miután a szerencsejáték-vállalat a tervezett 82 milliárdos éves árbevételt túlszárnyalva 102 milliárd forintos bevételt ért el.
Idén a cég még nagyobb, körülbelül 110 milliárd forintos árbevételre számít – mondta Somorai, és az első félévben ebből már 50 milliárd be is folyt. A halmozódó rekordnyeremény vonzereje azonban tovább növelheti a bevételeket: a főnyeremény összege ugyanis a 7 milliárd forintot is meghaladhatja, ha a szabályok szerint legfeljebb 52 hétig halmozódó nyereményt a jövő tavasszal lejáró határidő előtt nem sikerül kisorsolni.
A tíz legnagyobb hazai adófizető között szereplő Szerencsejáték azonban a kormány tervei szerint nem maradna teljes állami tulajdonban: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat a tartósan állami kézben maradó részvénycsomag arányát 50 százalék plusz egy szavazatra csökkentené. Ezáltal a majdnem 50 százaléknyi kisebbségi csomag magánbefektetőkhöz kerülne, bár az értékesítés várható idejét és módját még nem dolgozta ki a kormány. A Pénzügyminisztérium (PM) hvg.hu-nak adott tájékoztatása szerint eddig csak az eladás elvi lehetősége merült fel, és korai bármiféle konkrét tervről beszélni. Hírek szerint viszont már többször szóba került a társaság bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére.
Salgó István, a PM állami vagyonért felelős helyettes államtitkára egy napilap beszámolójában azt mondta, két ok szól a társaság eladása mellett: egyrészt egy magántulajdonban lévő cég hatékonyabban és jobban tud működni piaci környezetben - a szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó állami monopóliumok mellett amúgy is indokolatlan 100 százalékos állami tulajdonban tartani a céget. Másrészt a Szerencsejáték kisebbségi csomagjának eladásával az elkövetkezendő évek nyereségét tudná előre beszedni az állam. Salgó szerint az állami kontroll viszont a magánosítást követően is megmaradna.
Jelenleg tisztán állami tulajdonban lévő szerencsejáték-társaságok leginkább Európa északi részén működnek, páldául Norvégiában, Svédországban és Finnországban. Vegyes tulajdonban vannak a lottócégek Ausztriában és Franciaországban, Csehországban és Nagy-Britanniában viszont csak magántulajdonban álló vállalatok foglalkoznak szerencsejátékkal.
A hazai befektetőknek is igen vonzóak lennének a Szerencsejáték részvényei: a magyar lottópiacon monopóliummal bíró cégnek háromszáz lottózóból álló saját értékesítési hálózata is van. Nyeresége évek óta rohamosan növekszik, így önmagában már a lehetséges osztalékok értéke is vonzóvá tehetné a társaságot a hazai befektetők között.