Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Argentínának március 9-én hárommilliárd dollár adósságot kellene visszafizetnie az IMF-nek, de lehet, hogy megtagadja a fizetést. Először ugyanis biztosítékot szeretne kapni arra, hogy az országot megsegítő újabb IMF-hitel következő részletét is megkapja. Erre azonban egyelőre nem vehetnek mérget az argentínok, az IMF-nek ugyanis komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a dél-amerikai ország betartja-e azokat az ígéreteket, amelyeket a hitel felvételekor tett.
Argentína azt ígérte, hogy „jóhiszeműen” tárgyalni fog a hitelezőkkel, valamint azokkal az államkötvény-tulajdonosokkal, akik a 2001-es gazdasági összeomlás előtt hiteleztek az országnak, vagy vásárolták meg kötvényeit, és azóta nem kaptak vissza egy centet sem. Az argentín kormány ugyan felajánlotta, hogy ha lemondanak kölcsönadott pénzük 75 százalékáról, akkor a többit visszakapják. A hitelezők és kötvénytulajdonosok azonban kiszámolták, hogy az egyezség végén pénzüknek közel 90 százalékát veszítik el. Az argentín kormánynak azonban esze ágában sincs a feltételeken változtatni, ami közel sem nevezhető „jóhiszemű” tárgyalási stratégiának.
A kötvénytulajdonosok egy része befektetési alap, méghozzá olyan „keselyű” alap, amely súlyos pénzügyi krízisben lévő vállalatok, vagy országok kötvényeit vagy adósságait vásárolják meg nagyon olcsón, majd óriási bevételekre tesznek szert akkor, ha mégis sikerül az adósságból valamennyit behajtani.
A kötvénytulajdonosok jelentős része azonban német, olasz és japán kisbefektető, akik közül soknak el kellett adnia az autóját vagy a házát, mert rajtaveszett az argentín államkötvényeken. Mások a német állam szociális segélyére szorulnak veszteségeik miatt. Stefan Engelsberger, osztrák szuvenír bolt tulajdonos, aki kis boltjában tehénkolompokat és jódlizó hátizsákokat árul a síelni érkező turistáknak, máris arra kényszerült, hogy eladja üzlete egy részét.
Őt valószínűleg nem hatja meg Roberto Lavagna argentín pénzügyminiszter kifogásai, aki szerint országának még az adósságok nagy részének elengedése után is akkora adóssággal kell megküzdenie, amely hátráltatja az ország gazdasági talpraállását.
Argentína azt ígérte, hogy „jóhiszeműen” tárgyalni fog a hitelezőkkel, valamint azokkal az államkötvény-tulajdonosokkal, akik a 2001-es gazdasági összeomlás előtt hiteleztek az országnak, vagy vásárolták meg kötvényeit, és azóta nem kaptak vissza egy centet sem. Az argentín kormány ugyan felajánlotta, hogy ha lemondanak kölcsönadott pénzük 75 százalékáról, akkor a többit visszakapják. A hitelezők és kötvénytulajdonosok azonban kiszámolták, hogy az egyezség végén pénzüknek közel 90 százalékát veszítik el. Az argentín kormánynak azonban esze ágában sincs a feltételeken változtatni, ami közel sem nevezhető „jóhiszemű” tárgyalási stratégiának.
A kötvénytulajdonosok egy része befektetési alap, méghozzá olyan „keselyű” alap, amely súlyos pénzügyi krízisben lévő vállalatok, vagy országok kötvényeit vagy adósságait vásárolják meg nagyon olcsón, majd óriási bevételekre tesznek szert akkor, ha mégis sikerül az adósságból valamennyit behajtani.
A kötvénytulajdonosok jelentős része azonban német, olasz és japán kisbefektető, akik közül soknak el kellett adnia az autóját vagy a házát, mert rajtaveszett az argentín államkötvényeken. Mások a német állam szociális segélyére szorulnak veszteségeik miatt. Stefan Engelsberger, osztrák szuvenír bolt tulajdonos, aki kis boltjában tehénkolompokat és jódlizó hátizsákokat árul a síelni érkező turistáknak, máris arra kényszerült, hogy eladja üzlete egy részét.
Őt valószínűleg nem hatja meg Roberto Lavagna argentín pénzügyminiszter kifogásai, aki szerint országának még az adósságok nagy részének elengedése után is akkora adóssággal kell megküzdenie, amely hátráltatja az ország gazdasági talpraállását.
