Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A külső tényezők kedvezően hatnak a magyar exportra, ezért felfelé módosította az idei GDP-re vonatkozó előrejelzését az intézet – jelentette ki Vértes András, az intézet elnöke. A gyorsuló amerikai konjunktúra magával húzza az Európai Uniót is, így az EU gazdasági növekedése az idén 1,5-2 százalék, Németországé a tavalyi stagnálás után 1-1,5 százalék lehet.
Felpörög az ipar motorja
A GKI előrejelzése szerint 2004-ben az ipari termelés mind az első, mind a második félévben 10 százalékkal nő. Tavaly az első félévben 3,9, a másodikban 8,9 százalék volt a növekedés. A mezőgazdaságban - átlagos időjárást feltételezve - 6-7 százalékos növekedést vár a GKI. A beruházásoknál is a tavalyi 3,1 százaléknál erőteljesebb felfutást prognosztizál az intézet, igaz, a most közzétett 7 százalékos növekedés a költségvetési megszorítások nyomán 1 százalékkal alacsonyabb a januári prognózisnál.
Az EU módszertan szerinti, (ESA-95-nek megfelelő,) GDP-arányos államháztartási hiány mértékét most is 4,6 százalékra teszi a GKI, akárcsak januárban. Ennek összetevői azonban az elmúlt hónapokban változtak.
Kevesebb adó, több takarékosság
Az adó- és járulékbevételek 150 milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől, emellett mind a kamatkiadásoknál, mind számos támogatási tételnél együttesen 100-100 milliárd forinttal lesz nagyobb az államháztartás terhe a korábban vártnál. A mérleg másik oldalán áll a takarékossági csomag 180 milliárdja, s mivel a GDP a tervezettnél gyorsabban nő, így a 170 milliárd forintos többletdeficit a GDP 4,6 százalékának felel meg - vezette le az "egyenletet" Vértes András.
A háztartások jövedelmének alakulásában fordulat következik be 2004-ben. A bruttó béremelkedés a korábbinál szerényebb 7-8 százalék körül alakul, a reálbérek és a fogyasztás pedig mérséklődnek. A lakosság tavaly nagyon keveset, csupán a GDP 0,2 százalékának megfelelő összeget takarított meg, idén azonban a magas kamatok meghozzák a spórolási kedvet, és a lakossági megtakarítások elérik a GDP 3 százalékának megfelelő összeget.
Magasabb infláció, alacsonyabb kamat
Kissé beárnyékolja a derűs képet az infláció gyorsuló növekedése. A GKI januárban 6,2 százalékos inflációt jósolt az idei évre, ezt az előrejelzést azonban az első hónap adatainak láttán 6,7 százalékra módosította. A helyzet késő tavasszal lesz a legrosszabb, amikor az áremelkedés 7-7,5 százalékra gyorsul, év végére azonban 6 százalékra esik vissza - vélekedik Vértes András.
A GKI elnöke szükségesnek tartotta a monetáris politika mielőbbi kiigazítását, hogy a jegybanki alapkamat 10 százalék alá kerülhessen, ami a mérsékelné a költségvetés kamatterheit. A GKI 2004 végére 9,5 százalékos alapkamatot, 9,3 százalékos 3 hónapos, illetve 9 százalékos 1 éves referenciahozamot prognosztizál. (MTI)
Felpörög az ipar motorja
A GKI előrejelzése szerint 2004-ben az ipari termelés mind az első, mind a második félévben 10 százalékkal nő. Tavaly az első félévben 3,9, a másodikban 8,9 százalék volt a növekedés. A mezőgazdaságban - átlagos időjárást feltételezve - 6-7 százalékos növekedést vár a GKI. A beruházásoknál is a tavalyi 3,1 százaléknál erőteljesebb felfutást prognosztizál az intézet, igaz, a most közzétett 7 százalékos növekedés a költségvetési megszorítások nyomán 1 százalékkal alacsonyabb a januári prognózisnál.
Az EU módszertan szerinti, (ESA-95-nek megfelelő,) GDP-arányos államháztartási hiány mértékét most is 4,6 százalékra teszi a GKI, akárcsak januárban. Ennek összetevői azonban az elmúlt hónapokban változtak.
Kevesebb adó, több takarékosság
Az adó- és járulékbevételek 150 milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől, emellett mind a kamatkiadásoknál, mind számos támogatási tételnél együttesen 100-100 milliárd forinttal lesz nagyobb az államháztartás terhe a korábban vártnál. A mérleg másik oldalán áll a takarékossági csomag 180 milliárdja, s mivel a GDP a tervezettnél gyorsabban nő, így a 170 milliárd forintos többletdeficit a GDP 4,6 százalékának felel meg - vezette le az "egyenletet" Vértes András.
A háztartások jövedelmének alakulásában fordulat következik be 2004-ben. A bruttó béremelkedés a korábbinál szerényebb 7-8 százalék körül alakul, a reálbérek és a fogyasztás pedig mérséklődnek. A lakosság tavaly nagyon keveset, csupán a GDP 0,2 százalékának megfelelő összeget takarított meg, idén azonban a magas kamatok meghozzák a spórolási kedvet, és a lakossági megtakarítások elérik a GDP 3 százalékának megfelelő összeget.
Magasabb infláció, alacsonyabb kamat
Kissé beárnyékolja a derűs képet az infláció gyorsuló növekedése. A GKI januárban 6,2 százalékos inflációt jósolt az idei évre, ezt az előrejelzést azonban az első hónap adatainak láttán 6,7 százalékra módosította. A helyzet késő tavasszal lesz a legrosszabb, amikor az áremelkedés 7-7,5 százalékra gyorsul, év végére azonban 6 százalékra esik vissza - vélekedik Vértes András.
A GKI elnöke szükségesnek tartotta a monetáris politika mielőbbi kiigazítását, hogy a jegybanki alapkamat 10 százalék alá kerülhessen, ami a mérsékelné a költségvetés kamatterheit. A GKI 2004 végére 9,5 százalékos alapkamatot, 9,3 százalékos 3 hónapos, illetve 9 százalékos 1 éves referenciahozamot prognosztizál. (MTI)
