Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Kommerszant című lap pénteki számában hivatkozik a Transznyeft vezetőjére, Szemjon Vájnstokra, aki szerint a vállalat az idén Nyugat-Európába és a szomszédos országokba napi 4,8 millió hordó olajat exportál.
Az oroszországi kitermelés folyamatosan növekedett az elmúlt években, és az 1999 évi szintet 50 százalékkal haladja meg a mostani közel évi 9 millió hordós mennyiséggel. Ez komoly gondokat okoz a Kőolajexportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek, amely az olajárak szinten tartása érdekében igyekszik korlátozni a kitermelést.
Vájnstok a kitermelés és a kivitel növelése fontos feltételeként jelölte meg az exportkapacitások növelését, konkrétan a Japánba irányuló szállításokat lehetővé tévő új csővezeték építésének mihamarabbi állami jóváhagyását. Mint mondta, Oroszországnak több csővezeték építésével kell megteremtenie a kitermelés és a kivitel rugalmasságát, ahogyan azt Szaúd-Arábia tette, egyben az olajkivitelt a piaci körülményeknek megfelelően kellene államilag szabályoznia. Szerinte helytelen az a mostani gyakorlat, hogy az állam helyett a magáncégek döntenek a külföldre szállított olaj mennyiségéről.
Vájnstok hasonlóképpen bírálta azt is, hogy a kitermeléshez értő magántársaságok be akarnak szállni a csővezetéküzletbe. A Jukosz például 2,5 milliárd dolláros költséggel akar 600 ezer hordó kapacitású, Kínába vezető csővezetéket építeni.
Az oroszországi kitermelés folyamatosan növekedett az elmúlt években, és az 1999 évi szintet 50 százalékkal haladja meg a mostani közel évi 9 millió hordós mennyiséggel. Ez komoly gondokat okoz a Kőolajexportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek, amely az olajárak szinten tartása érdekében igyekszik korlátozni a kitermelést.
Vájnstok a kitermelés és a kivitel növelése fontos feltételeként jelölte meg az exportkapacitások növelését, konkrétan a Japánba irányuló szállításokat lehetővé tévő új csővezeték építésének mihamarabbi állami jóváhagyását. Mint mondta, Oroszországnak több csővezeték építésével kell megteremtenie a kitermelés és a kivitel rugalmasságát, ahogyan azt Szaúd-Arábia tette, egyben az olajkivitelt a piaci körülményeknek megfelelően kellene államilag szabályoznia. Szerinte helytelen az a mostani gyakorlat, hogy az állam helyett a magáncégek döntenek a külföldre szállított olaj mennyiségéről.
Vájnstok hasonlóképpen bírálta azt is, hogy a kitermeléshez értő magántársaságok be akarnak szállni a csővezetéküzletbe. A Jukosz például 2,5 milliárd dolláros költséggel akar 600 ezer hordó kapacitású, Kínába vezető csővezetéket építeni.
