Jean-Claude Trichet szerdán jelezte: bankja valószínűleg csökkenti az övezet idei növekedésére adott előrejelzését, ha a lakosság fogyasztása továbbra is olyan alacsony szinten marad, mint ahol jelenleg áll. Az EKB elnökének szavaiból a piac szereplői az eurózónában már régen várt kamatcsökkentés közeledtét vélték kiolvasni, és az euró azonnal gyengülni kezdett a dollárral szemben. Az optimizmust fokozta, hogy Guy Quaden belga jegybankelnök, az EKB igazgatótanácsának tagja a Le Monde francia lapnak kijelentette, hogy az EKB-nak a történelmileg alacsony kamatszint ellenére is „van még muníciója”, amellyel segíteni tudja az európai gazdasági növekedést.

A bejelentést követően szerda délben a londoni pénzpiacon az euró már 1,22 dollárt sem ért, Frankfurtban pedig nem sokkal előtte 1,2180 dollárig esett, azaz napi árfolyamgyengülése 1,2 százaléknak felelt meg. A határidős piacon 2 százalékról 1,95 százalékra estek az áprilisi lejáratú Euribor (egynapos lejáratú bankközi) eurókamatok.

Az EKB-ra már korábban is nagy nyomás nehezedett, hogy kamatcsökkentéssel járuljon hozzá az eurózóna talpra állásához és az euró erősödésének visszafogásához. Januárban Trichet arról nyilatkozott, hogy az euró/dollár árfolyam szélsőséges ingadozásai károsak. Ezt azonban nem követte kamatcsökkentés, a kamatcsökkentés lehetőségét „meglebegtető” szóbeli intervenció azonban egy rövid ideig gyengítette az eurót. Az európai jegybank azonban inkább azt szerette volna elérni, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő FED emelje fel az Egyesült Államokban jelenleg érvényes 1 százalékos alapkamatot, és ezzel erősítse a tengerentúli valutát, illetve az ázsiai országokat.

A dollár árfolyama már elérte az 1,3 eurós mélypontot, amikor találgatások röppentek fel, hogy az európai jegybank, a japán központi bankhoz hasonlóan, nyíltpiaci műveletekkel, - nagymennyiségű euró eladásával, - próbálja meg gyengíteni a túl izmos európai valutát, de ez is hiú reménynek bizonyult.

A francia miniszterelnök, Jean-Paul Raffrain és a német kancellár, Gerhard Schröder február utolsó hetében megpróbálták a függetlenségére büszke európai jegybankot nyilatkozataikkal rávenni a kamatcsökkentésre, az EKB azonban egy lépést sem tett a kamatcsökkentés érdekében.

Nem kizárt, hogy a kamatcsökkentés, amiben az európai exportőrök - különösen azok az autó-, chip-, és számítógépgyártók, amelyek Amerikába exportálják termékeiket - már régóta reménykednek, ezúttal tényleg bekövetkezik. Az eurózóna gazdaságáról az utóbbi hónapban rosszabbnál rosszabb adatok láttak napvilágot, ha pedig az elemzőknél általában borúlátóbb EKB is lefelé kényszerül módosítani előrejelzését, az azt mutatja, hogy az eurózónában tényleg baj van - mondta a hvg.hu-nak Majoros György, ING Vagyonkezelő elemzője. A Financial Times szerint különösen a fogyasztói bizalom, a termelők hangulatát kifejező konjunktúra indexek és a gazdasági növekedésről szóló adatok voltak lehangolóak.

Ellentétben a tavalyi évvel, amikor az európai országok inflációja az EKB által elfogadhatónak minősített 2 százalék felett volt, ezúttal az infláció erősödésétől sem kell tartania az európai jegybanknak. Idén a januári 1,9 százalékról februárban 1,6 százalékra mérséklődött az áremelkedés az eurózónában. A Bloomberg meg nem nevezett forrásokból úgy értesült, hogy az idei februári 1,6 százalékos infláció után a 2004. év egészében 1,7, 2005-ben pedig 1,5 százalékos pénzromlással számol az EKB, miközben az eurózóna idei gazdasági növekedését 1,5, a jövő évi GDP bővülést 2,4 százalékra teszi. A Financial Times szerint tavaly az utolsó negyedévben az európai gazdaságok növekedése 0,3 százalékra lassult, míg az amerikai gazdaság ezalatt az idő alatt 1, a japán GDP 1,6 százalékkal bővült.

Az eurózónának tehát nagy szüksége van a gazdasági élénkítésre, amit a kamatcsökkentés megadhat, és az EKB-nak ezúttal tere is van a kamatmérséklésre, mert az infláció alacsony. Most azonban már elsősorban nem az erős euró miatti aggodalom, hanem az eurózóna növekedésének megtorpanása teszi sürgetővé a kamatcsökkentést - teszi hozzá Majoros.