Többek között az iraki magyar szerepvállalásról, a vízumkiadás enyhítésének esélyeiről, a magyarokban élő Amerika-képről adott interjút Simonyi András washingtoni nagykövet a hvg.hu-nak.





A terroristák spanyolországi vérfürdője után felvetődött, hogy haza kellene hozni a magyar katonákat. Amerikában hogy fogadnák egy ilyen magyar lépest?




Szerencsére, ez komolyan nem merült fel. Felelős magyar politikai körök – és ide értem a két nagy párt vezetőit is – megerősítették, hogy hazánk teljesíti az iraki vállalást, és a magyar kontingens – mint a nemzetközi koalíció tagja – addig marad, amíg szükség van rá. Ezt az amerikai vezetés is nagyra értékeli. Amikor Bush elnökkel nemrég találkoztam az USA iraki jelenlétének egyéves évfordulóján rendezett ünnepségen, megköszönte a magyar katonák kitűnő munkáját.



Ám mivel köztudott, hogy az al-Kaida felvette terror-listájára Magyarországot is, a közvélemény egy része sürgeti a magyar katonák iraki kivonását, attól tartva, hogy különben, mint „puha célpontra” lesújtanak ránk is.



Hiú ábránd, hogy a terroristákkal valamifajta alkut lehetne kötni. Akciójuk nem csupán annak függvénye, hogy egy ország részt vesz-e az Irak biztonsága felett őrködő koalícióban vagy sem, a szélsőséges iszlám a demokratikus rendszereknek üzent hadat. Azt az életformát akarjak megsemmisíteni, ami a nyitottságon, állampolgári szabadságjogokon, demokrácián, kulturális sokféleségen, választási lehetőségeken alapszik. Ilyen zárt, agresszív ideológiával szemben a racionális érvelés, meggyőzés, engedmények felajánlása teljesen hatástalan, ezt történelmi tapasztalatok is igazoljak.



Ezek szerint ön a terrorizmus elleni fellépést katonai útra terelné?



Csak részben. Hiszek abban, hogy a terrorizmussal szemben fegyveres erőre is szükség van. De mint Irak példája is mutatja, nem elég egy diktátort elkergetni, többre van szükség, amit a kutatók soft powernek, lágy erőnek neveznek. Ide tartozik az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra, a zene, és meg sok minden más, amin keresztül milliókat nyerhetünk meg a demokrácia, egy sokoldalúbb, az ember vágyait, ambícióit inkább kiteljesítő életforma ügyének. Ez persze egy jóval hosszabb folyamat, mint a gyors rendszerváltás.



Egy időben sikk volt Amerikában a békés magyar rendszerváltással példálózni, és aminek tapasztalatait például Irakban is lehetne hasznosítani. Mintha kimentünk volna a divatból, ma már egyre kevesebb szó esik rólunk ideát.



Szó sincs róla, Amerika továbbra is nagyon érdeklődik a magyar átalakulás „szerszámosládájának” eszközei iránt. Legutóbb Cheney alelnökkel, korábban Lugar szenátorral, a külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel folytattam beható konzultációkat erről a témáról. Az USA-ban rendkívül sikeresnek tartják a magyar rendszerváltást, ezt odahaza szinte nem is veszik tudomásul.



Örvendetes az amerikai lelkesedés, de nem lehetne ezt a vízumkiadás könnyítésében is kimutatni, horribile dictu, ugyanúgy eltörölni a vízumkényszert, mint ahogy az amerikaiak is vízum nélkül jöhetnek be Magyarországra? Nevetséges, hogy néhány túltartózkodás miatt keserítik meg a magyar utazók életét, miközben Mexikóból naponta tízezrével érkeznek illegális bevándorlók.



Egyetértek, Amerikának is érdeke lenne, hogy magyarok tízezrei a saját szemükkel győződjenek meg, milyen is igazából az Egyesült Államok. Hogy maguk is lássák, tapasztalják, hamis a hollywoodi filmek sugallta álomvilág, de hazug az Amerikát mocskolók beállítása is a gonosz, az olajért és a világuralomért mindent feláldozó nagyhatalomról. Erről próbálom meggyőzni amerikai tárgyalópartnereimet, és remélem sikerül előbbre haladni a Lamperth Mónika vezetésével vízumkönnyítések ügyében felállt magyar-amerikai munkabizottságban. A végső cél természetesen a vízumkötelezettség eltörlése.



Mégis mit lehetne tenni, hogy az Amerikát övező magyarországi téveszmék eloszoljanak?



Hatékony kulturális intézetek kellenének mindkét országban, több kölcsönös látogatás, több kulturális program. Kevés az információ Amerikáról a magyar médiában. Nevetségesen hangzik, de a rendszerváltás előtt Magyarországon több Amerika-szakértő volt, mint manapság. Tudatosítani kellene, hogy szeptember 11. óta már ez egy másik Amerika, ahol ugyan mindenki teszi a dolgát, de a „bármikor bekövetkezhet az újabb támadás” mentalitása rányomja bélyeget mind az egyének, mind a szervezetek viselkedésére. Bonyolult ország, bonyolult lelkülettel – hol ide, hol oda leng az inga. De Magyarország számára nincs más alternatíva, minthogy szorosan együttműködjön ezzel a kontinensnyi országgal.



És mi a helyzet a gazdasági kapcsolatok terén? Ön szerint mennek vagy maradnak az amerikai multik?



Maradnak. Sokan azt gondolták, hogy cserében az iraki magyar szerepvállalásért az amerikai vállalatok nagyobb beruházásokat hajtanak majd végre Magyarországon. De ez nem ilyen direkt módon működik. Kétségtelen viszont, hogy a szövetséges viszony, a stabil politikai és gazdasági helyzet erősítette a az amerikai nagyvállalatok bizalmat, és ennek köszönhetően az Exxon, a GE és meg sorolhatnám, még ki mindenki, hosszú távon rendezkedik be országunkban. Nálunk rendezik be regionális logisztikai, szervíz- és adminisztratív központjaikat. Magyarország számukra meg vonzóbb befektetési terep lesz májustól, amikor EU-tagok leszunk.



Az elmúlt hetekben két fontos nemzetközi konferencián is felszólalt New Yorkban, illetve Washingtonban, mindkettőt a holokauszt 60. évfordulója alkalmából rendezték. Mi volt mondanivalója?



Mindkét helyen két lényeges pontot említettem. Először, hogy ki kell mondani, szembe kell nézni azzal, hogy a német megszállás nem mentség: 1944 nyarán magyarok deportáltak és küldtek a gázkamrákba más magyarokat. A szembenézésnek meg kell történnie, az első kísérletek erre már megtörténtek. Másodszor, visszautasítottam azokat a vádakat, hogy Magyarország antiszemita lenne. Még ha vannak is ilyen jelenségek – bár ezek csaknem minden országban fellelhetők – ez a megbélyegzés elfogadhatatlan, ráadásul az antiszemiták e mögé bújva folytathatják gyűlöletkeltésüket. Mind a Fidesz, mind a jelenlegi koalíciós kormány tett és tesz erőfeszítéseket a jó irányba: az Orbán-kormány alatt vezették be az iskolákba a holokausztra való megemlékezés napját, és határozták el a budapesti holokauszt múzeum felállítását, amit a mostani kormány hozott tető alá. Ez a folytonosság csattanós válasz a hazánkat érő jogtalan vadakra.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Mozgolódás a Kesmánál: kinyomtatják a Mandinert, Lánczi távozik a Figyelőtől

Mozgolódás a Kesmánál: kinyomtatják a Mandinert, Lánczi távozik a Figyelőtől

Én is ide születtem

Én is ide születtem

A United Airlines járataira már nem csak férfiak vagy nők csekkolhatnak be

A United Airlines járataira már nem csak férfiak vagy nők csekkolhatnak be

A Magyar Közút szerint teljesen rendben van ez a bakancsos kátyúzás – videó

A Magyar Közút szerint teljesen rendben van ez a bakancsos kátyúzás – videó

Egy jó hír a Brexitről: felkészült az EU a no deal esetére

Egy jó hír a Brexitről: felkészült az EU a no deal esetére

Egyelőre egy nagy átverés a világ legdrágább új autója, az 5 milliárd forintos Bugatti

Egyelőre egy nagy átverés a világ legdrágább új autója, az 5 milliárd forintos Bugatti