Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A jövőben csak olyan városok nyerhetik el az olimpia szervezésének a jogát, amelyek rendelkeznek a lebonyolításhoz szükséges sport és közlekedési infrastruktúra gerincével – mutatott rá a Financial Times-ban (FT) Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke a görög rendezés tanulságaira.
Az athéni olimpiai projekt elhúzódása kétségbeesett kapkodásra készteti a megvalósítókat. A szervezők versenyt futnak az idővel: a sajtó tele van az állandó határidő túllépésekkel, az olimpiát körülvevő politikai csatározásokkal és az egekig emelkedő költségekkel.
Egy tizenegymilliós ország számára, amely korlátozott technikai és szervezési lehetőségekkel bír, egy ekkora rendezvény a tűrőképesség határát súrolja - figyelmeztet az FT. A teljes olimpiai költségvetés az eredetileg tervezett 4,6 milliárd eurónál jóval magasabb, közel 7 milliárd eurót tesz majd ki – ez a teljes görög GDP 5 százalékát teszi ki.
A 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmények óta az athéni az első olimpia, így aztán nem csoda, hogy hatalmas nyomás nehezedik a görög szervezőkre a lehető legmagasabb biztonsági előírások betartására. A játékokon legalább 50 ország kormány- és államfője teszi majd tiszteletét, ezen kívül gazdasági vezetők és persze a világ legjobb sportolói.
A sportlétesítmények tesztelése elégedettséggel töltötte el a külföldi sportolókat, akik többségében elismerően nyilatkoztak a pályákról. A játékok fő büszkesége az a szárnytető, amely a legnagyobb épület, az atlétikai stadion üléssorait hivatott befedni. A híres spanyol építész, Santiago Calatrava tervei alapján épülő tetőszerkezetet az idei nyári játékok szimbólumának szánják.
„Egy esetleges terrortámadást kivéve a legnagyobb veszélyt az áramellátás bizonytalansága jelentheti” - véli a kormány olimpiai krízismenedzsmentjéért felelős csoport az FT-nek nyilatkozó egyik tagja. Az építési folyamatokért felelős cégek ezen felül aggódnak a vadonatúj közlekedési vonalak üzembeállítása és a tömegközlekedés túlterheltsége miatt is. Jelenleg is tesztelik a két újonnan megépült tömegközlekedési rendszert, melyek a reptér és a belváros között, illetve a város két szélén megépült sportstadionok között szállítják majd az utasokat.
Az olimpia ideje alatt közel 160 ezer önkéntes segíti majd a lebonyolítást. A görög gazdaság különböző szektoraiban az alkalmazottak az olimpia alatt nem mehetnek szabadságra, s hogy a sztrájk lehetőségét is elkerüljék, a görög kormány extrabéreket helyezett kilátásba az olimpia idejére. Ezidáig egyedül a taxisofőrök kísérelték meg a társadalmi konszenzus aláásását, mert nem tartják korrektnek, hogy az olimpia ideje alatt nem közlekedhetnek a buszsávokon.
A görögök az olimpiától várják a hazai turizmus fellendülését. A látogatók száma az utóbbi években – az olcsó török és bolgár utak miatt - 12-13 millió körül stagnál, és nem emelkedik. Az FT szerint a várakozások akár be is jöhetnek: az ország augusztusban 1,5 millióval több turistával számol, persze a vendégcsalogatáshoz le kellene vinni az utóbbi időkben egekig tornászott szállodai árakat. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy az 5,3 millió belépő eddig még nem értékesített egyharmada a szervezők zsebében marad.
