A magyar GDP mintegy 30 százalékát éri el a szürke- és feketegazdaság teljesítménye, mintegy 6600 milliárd forintot tesz ki. Az ebből származó adó- és járulékkiesés a mai jövedelemcentralizáció arányait figyelembe véve mintegy 3000 milliárd forintra rúg - mondta Gyurcsány Ferenc a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága rendezvényén.

Kiemelte: ha ennek a szürke- és feketegazdaságnak egy jó részét sikerülne "kifehéríteni", akkor csökkenteni lehetne a gazdaságra rakódó terheket. A miniszterelnök érzékeltette: a fekete- és szürkegazdaság miatt kieső 3000 milliárd forint elegendő lenne arra, hogy teljesen megszűnjön az országban a helyi iparűzési adó, hogy a tb-terhek legalább 10 százalékponttal csökkenjenek, elegendő lenne arra, hogy az áfa felső kulcsa 20 százalék alá csökkenjen és még mindig maradna pénz a szociális és egészségügyi ellátórendszer átalakítására.

A miniszterelnök aláhúzta: "nem szeretném a választás előtti utolsó egy évet tétlenséggel tölteni. Nem kívánok lemondani nagy átalakításokról, például az adóreformról, és nem kívánok választási költségvetést csinálni". A kormányfő kiemelte: a magyar gazdaság végre jó irányba halad az inflációt, a növekedést, az exportot, a beruházásokat tekintve, "a költségvetést pedig képesek leszünk kézben tartani".

A szükséges átalakítások kapcsán néhány kisebb, de sok bosszúságot okozó gondra is felhívta a figyelmet. Gyurcsány Ferenc aláhúzta: Magyarországon még mindig igen drága céget alapítani és maga a cégalapítási folyamat is túl hosszú időt vesz igénybe. Kiemelte: a szakképzés egész rendszere elavult, ezért napjainkra oda jutott az ország, hogy nincs elegendő alkalmas munkaerő egyes területeken.

A kormányfő a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága tagcégeinek vezetőit arra kérte: segítsenek a tízmillió magyar választópolgárral megértetni, hogy "Magyarország jövője nem a bezárkózó akol melegétől függ majd", értessék meg az állampolgárokkal a versenyképesség követelményét, szükségszerűségét. A miniszterelnök utalt arra: miközben Magyarországon szükséges lenne a versenyképességet minden oldalról erősíteni, a nép a politikusoktól ehelyett a "biztonságot" kéri számon. Kiemelte: az ország gondolkodásának karaktere az, hogy nem kell több változás, "elegünk van ebből".

Két baloldal vívja harcát Magyarországon

A belpolitikai viszonyok jellemzésére elmondta: egészen döbbenetes, hogy "ma Magyarországon a napnál is világosabb, hogy két baloldali tömörülés vívja a harcát. A dolog lényege, van egy baloldali tömörülés, amely - úgy látom -, kicsikét korszerűtlen, kicsikét nacionalista, kicsikét befelé zárkózó, de nyilvánvalóan, jól láthatóan, társadalmi programjában, helyenként gazdasági programjában nemcsak hogy baloldali, hanem nagyon tradicionális, és idejétmúlt baloldaliságot képvisel. (...) ez az önmagát Magyar Polgári Szövetségnek hívó Fidesz nevezetű képződmény."

"Van egy másik baloldali képződmény - folytatta a miniszterelnök -, amelyet modernnek, nyitottnak, demokratikusnak tartok (...), egy ósdi baloldal küzd egy modern, korszerű baloldallal". A miniszterelnök véleménye szerint a nép baloldali programra, hagyományos baloldali programra akar felhatalmazást adni a politikai pártoknak. Eközben - megítélése szerint - a hagyományos baloldali program Magyarországnak nem a jövőjét szolgálja, éppen ellenkezőleg, viszont "egy modern, korszerű baloldali program igen" - emelte ki Gyurcsány Ferenc.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője a miniszterelnök szavaira reagálva közleményben szögezte le: Gyurcsány Ferenc az előző napon a pártelnöki megbeszélésen még a biztonság megteremtését maga is fontosnak tartotta, pénteken "azonban a választók biztonságra törekvő igényét már a fejlődés, a versenyképesség gátjának tartotta". A kormányfő ezzel - írta Révész Máriusz - valójában beismerte, hogy "kormánya a 2002-es választási ígéreteivel szemben nem tud, és valójában nem is akar létbiztonságot teremteni".

A Fidesz szóvivője emlékeztetett arra, hogy 2002-ben az MSZP a jóléti rendszerváltás programjával nyerte meg a választást, és nagyobb létbiztonságot ígért. "Az elmúlt két és fél évben ezzel szemben kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát, felszámolt munkahelyeket, tönkrement gazdákat, minden területen növekvő bizonytalanságot eredményezett a kormány felelőtlen politikája" - állapította meg.