Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A befektetési bank most kiadott tanulmánya szerint a térség a következő években is körülbelül kétszer akkora – átlagosan 3,5 százalékos – GDP-bővülésre számíthat, mint Nyugat-Európa - írja a Világgazdaság. Ekkor válik érzékelhetővé az uniós csatlakozás igazi haszna: a szolgáltató szektorba áramló hatalmas összegű működő tőke.
Ezek a kilátások nem csupán a kelet-közép-európai országoknak ígérnek előnyöket, hanem az ottani vagy ott jelentős érdekeltségekkel bíró nemzetközi cégek papírjait vásárló befektetők számára is - teszi hozzá a lap. A Merrill Lynch példaként említi a Molt és a PKN Orlent, illetve az UniCredit Italianót, az Erste Bankot, a Metrót, a KBC-t és a Skanskát. A keleti szomszédoknál jelen lévő cégek eddig is sokkal jobban jártak, mint azok, amelyek óvatos stratégiát követtek, és nem merészkedtek a térség kockázatosnak tűnő piacaira.
A tizenötöknek szinte teljesen le kell mondaniuk a termelőberuházásokról – véli a neves befektetési bank. Magyar-, Lengyel- és Csehországban szintén egyre kevésbé lesz érdemes termelni, ehelyett azonban hatalmas tömegű tőke áramolhat a szolgáltató szektorba. Az iparvállalatok számára már Románia, Ukrajna, sőt Moldova jelenti az igazán olcsó telephelyet.
Kelet-Közép-Európa sikere a kontinens nyugati fele számára is előnyössé válhat. Mint a Merrill Lynch fogalmaz, a térség javuló versenyképessége lehet az a katalizátor, amely kilendíti a tizenötöket a hosszú stagnálásból. Ehhez azonban túl kell jutni az első meglepetéseken. A nyugati országok eddig nem érezték komoly versenytársnak a keletieket, így érthető a zavaruk, amikor szembesülnek például azzal, hogy az új tagországok vállalkozói kultúrája sokkal közelebb van a sikeres amerikai modellhez, mint a „régi” Európában megszokotthoz.
