A két miniszterelnök keddi budapesti találkozóját követő sajtótájékoztatón a magyar kormányfő azzal indokolta kérését: a régió országainak közös érdeke, hogy egy nemzetközileg is versenyképes társaság jöjjön létre" - fűzte hozzá a magyar kormányfő.
   
Az INA horvát olajtársaság további privatizációjával kapcsolatban - amelyben alapvetően érdekelt a Mol - Sanader kijelentette: "minden pályázót - így a Mol Rt.-t is - objektív módon ítélnek meg, a győztes a legjobb ajánlatot tevő lesz. "Nyilvános és átlátható lesz a privatizációs folyamat" - ígérte.
   
Sanader a tranzakció időpontjára vonatkozóan annyit közölt, hogy 2005 első felében döntenek az INA privatizációjáról. Arra a kérdésre, hogy mekkora bevételre számítanak a részvényeladásból, a horvát miniszterelnök nem kívánt válaszolni: "Nem mondhatom el mennyi pénzt várunk az INA-részvények eladásából" - mondta.
   
A Mol Rt. 2003. júliusában vásárolta meg az INA 25 százalék plusz egy részvénycsomagját, 505 millió dollárért. A Mol a tranzakciót saját forrásaiból és megkötött hiteleiből finanszírozta, beleértve a 2003-ban megkötött 600 millió
euró összegű szindikált bankhitelt.
   
A Mol gyakorlatilag irányító szerephez jutott az INA-ban, mivel vétójogot szerzett bizonyos kérdésekben, ellenőrizheti a cég stratégiai, vagy pénzügyi döntéseit. Az ügylet révén a Mol bővítheti nyersolaj és feldolgozott termék importját, hozzájut az adriai kikötőkhöz, az export helyszínekhez és ugródeszkát szerzett az eladáshoz a balkáni térség további országai felé, amelyek ugyan fejletlenek, de gyors növekedési potenciállal rendelkeznek -
értékelte a magyar olajtársaság tulajdonszerzését az INA-ban, az ügylet bejelentését követően.