A volt cseh miniszterelnök, Spidla vitatta, hogy az új Európai Bizottság csupa liberálisból állna, akiket nem érdekelnek a szociális jogok és a közszolgáltatások. "A következő húsz évben 20 millióval fogy majd a dolgozók száma Európában, még ha a bevándorlást is hozzászámítjuk" - mondta, figyelmeztetve a lakosság elöregedésére és a csökkenő születésszámra.

"Természetesen, ha a következő két hétre gondolunk, akkor más az ábra. De az EU-ban hosszú távra kell tervezni, és nagyon is szükség van a bevándorlásra" - magyarázta. Azt mondta, hogy eddigi beszélgetéseiből kiderült: az EU 15 régi tagja közül több nem fogja megújítani a munkaerő szabad vándorlására kirótt korlátozásokat, amikor az első, kétéves átmeneti szakasz jövőre lejár. "De nem nevezhetem meg, melyek ezek az országok" - tette hozzá.

Elismerte, hogy a nagy munkanélküliség közepette nehéz a bevándorlást népszerűsíteni, de úgy vélte, hogy a munkanélküliségért nem lehet a bevándorlókat okolni. Igaz, hogy Németországban az 1930-as évek eleje óta most a legnagyobb a munkanélküliek száma, de a világháború utáni "gazdasági csoda" nem következhetett volna be a vendégmunkások nélkül, és Ausztriában, ahol körülbelül ugyanolyan a bevándorlók aránya, mint Németországban, most is igen alacsony, csak 4,5 százalékos a munkanélküliség - magyarázta.

Hozzátette: az EU-országok csak akkor tarthatják fenn a bőséges jóléti szolgáltatásokat, ha gazdaságilag versenyképesek maradnak, és ehhez feltétlenül szükséges a szakképzett dolgozók szabad elérhetősége, vagyis a munkaerő szabad vándorlása.

Spidla úgy vélte, azért kell rugalmasabbá tenni a nyugdíjrendszert, hogy további munkára ösztönözhessék a még munkaképeseket, és csak a rászorulók menjenek nyugdíjba. Utalva a németországi és a franciaországi törekvésekre a heti munkaidő meghosszabbítására, úgy vélte, hogy "nem a hetente több óra, hanem az életben több nap" a fő kérdés manapság.