A két egyetemi tanár a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csütörtöki budapesti fórumán fejtette ki véleményét az optimális forintárfolyamról.

A magyar gazdaság nem kamatérzékeny, legalább 200-300 bázispontos változás kell ahhoz, hogy reagáljon, ugyanakkor nagyon érzékeny az árfolyamra - mondta Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár hozzátette: a kamatot eldöntheti a Monetáris Tanács, de az euró forintárfolyamát a pénz- és tőkepiaci befektetők mozgatják, akik a térségbeli hozamokkal vetik össze a magyar állampapírokét.

"Mivel a térség uniós tagságot nyert és közeledik az eurózónához, vonzó a pénzügyi befektetők számára, ezért dől a pénz a régióba" - fogalmazott Bod Péter Ákos. Az általa idézett statisztika is alátámasztja ezt: az utóbbi 3-4 hónapban a szlovák korona árfolyama 6 százalékkal, a cseh koronáé 5-6 százalékkal, a lengyel zloty árfolyama 12-14 százalékkal erősödött, miközben a forint stabil maradt - tette hozzá.

A jegybank volt elnöke értéknek minősítette a 246-248 forintos euróárfolyam stabilitását, amellyel mind az exportőrök, mind az importőrök kalkulálhatnak.

"Én nem bánnám, ha ez az árfolyamtartomány maradna" - jelentette ki Bod Péter Ákos. Magyarázatként elmondta: aki a forint árfolyamát gyengítené, az nem gondolta végig, hogy az exportőrök ugyan nyernének, ám az MNB kénytelen lenne az inflációs célkövetés érdekében beavatkozni, ami végső soron mindenkinek többe kerülne.

A forint 2001-2004 közötti több mint 7 százalékos évi átlagos felértékelődése káros, rontja a magyar gazdaság helyzetét - jelentette viszont ki Surányi György. Az egyetemi tanár szerint nemcsak az exportőrök, ezen belül is a magas hozzáadott értéket produkálók húsába vág az erős forint, de az egész agrárium is megsínyli a folyamatot. "Nem győzzük hazai és EU-s pénzből támogatni az ágazatot annak érdekében, hogy talpon tudjon maradni" - jelentette ki.

Surányi György prognózisa szerint január-februárban a 12 havi infláció közeledni fog a 4 százalékhoz "és az év végére talán hármas számmal kezdődik majd".

A csökkenő infláció általában a gazdaság javuló állapotát tükrözi, Magyarországon azonban ezt a kedvezőnek látszó folyamatot a felértékelődő forint kényszerítette ki - mondta Surányi. Művi dezinflációs folyamat zajlik Magyarországon, hiszen az energiaárak, a gázárak, vagy a személyszállítás árai, akárcsak a gyógyszerárak erősen támogatottak, azaz a költségvetés pótolja ki azokat - tette hozzá.

Surányi szerint a túlértékelt forint segítségével leszorított inflációnak ára van: a külső egyensúly felbomlása, ami a kiigazítás kényszerét hozzá magával. A kérdés az, hogy ez milyen infláció, illetve milyen árfolyam mellett következik be - tette fel a nehezen megválaszolható kérdést.