„Autót szerettünk volna lízingelni, amikor közölték velünk, hogy fent vagyunk a banki adós listán, így nem áll módjukban szerződést kötni velünk” - panaszkodott a hvg.hu-nak egy pórul járt ügyfél, aki csak hosszas huzavona, néhány barátságtalan és végül egy segítőkész ügyintézővel odébb tudhatta meg, hogy ki tette fel őt erre a listára és mekkora összeggel.

Amikor a saját, eljáró bankjához fordult, hogy kiderítse, mit nem fizetett be, akkor a nyilvántartási rendszer zavarával találta magát szemben. Saját papírjait átnézve derült ki számára is, hogy a bank által megjelölt hónapban teljesített, az elmaradás egy másik részlet esetében áll fenn. A fizetési felszólítások postára adását nem tudta igazolni a bank. Ennek ellenére az ügyfél felkerült arra a listára, amelyről a törvényi szabályozás értelmében öt év múlva törölheti az a pénzintézet, amelyik regisztrálta.

Mit mond a törvény?

Azok a bankkártya-birtokosok is felkerülnek a listára, akik egy éven belül legalább három esetben megalapozatlanul rekla-máltak, továbbá akik ellen bankkártyával összefüggő bün-tetőeljárás folyik, valamint azok a bankkártya- vagy csekk-birtokosok is, akik a szer-ződésben vállalt kötelezettsé-güknek hatvan napot meg-haladóan, összességében pedig a minimálbér összegét meg-haladóan nem tettek eleget (Hpt. 54. § (3)). A természetes személyeken kívül azokat a vállalkozásokat is nyilvántartják, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorbanállást tartanak nyilván (Hpt. 54. § (6)). További részletek

A banki feketelista, hivatalos nevén Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) 1999 óta működik, a pénzintézetek kötelesek csatlakozni hozzá, és a nyilvántartásba adatot szolgáltatni. Bár a BAR informáló-, és nem tiltólistaként jött létre, és az Európai Unió tagállamaiban is létezik, Magyarországon még igen sok hiányossága van. A pénzügyi szakemberek a hitelfelvételi kedv növekedésére és a fizetési morál romlására hivatkoznak, míg a patthelyzetbe került ügyfelek a rendszer igazságtalan és átláthatatlan voltára panaszkodnak.

Több történet forog közszájon és az interneten olyan esetekről, amikor valaki egy újabb hiteligénylés közepén értesül arról, hogy rossz adósként nyilvántartásba került és így nem részesülhet tovább hitelben. Előfordul, hogy a hitelkérelmező akkor szembesül a megváltoztathatatlannal, amikor már nagyobb összeget fektetett a kívánatos ügyletbe, például lakásvásárlás esetén. Adósságát már rendezte, de arról nem tudott, hogy feketelista létezik, illetve, hogy a felkerülés milyen következ-ményekkel járhat.

A törvényi szabályozás – ami igen szűkszavú ez ügyben – csupán arról rendelkezik, hogy lakossági adós akkor kerülhet fel a listára, ha a minimálbért meghaladó összeg visszafizetésével, a határidőtől számítva legalább kilencven nappal el van maradva. Ennek ellenére, több esetben, néhány ezer forintos tartozással is kerültek fel ügyfelek a negatív listára.

Csomós Lilla, bankjogász számos esetben vállalta ügyfelek képviseletét. Mint a hvg.hu-nak kifejtette, legtöbbször sikerül megegyezni a bankokkal, ám az is előfordul, hogy „használaton kívüli” folyószámla elmaradt kezelési költsége okán fenyegették az ügyfelet BAR-listával – történetesen a férjét is. A törvényi szabályozás mostani formája elégtelen, egy precedens értékű ítélet megszületése fontos lenne - hangsúlyozza a bankjogász. Hozzátette, hogy az esetek többségében a megegyezést követően nem terelik polgári peres útra az ügyet a megkönnyebbült ügyfelek.

A hvg.hu különböző bankok ügyfélszolgálatánál érdeklődött a BAR-listáról, ám az ügyintézők nem tudtak túl sokat róla (így a szerződéskötéskor sem lehet számítani arra, hogy az ügyfelet felvilágosítják). Volt olyan ügyintéző aki jelezte, a jövendő ügyfél csak akkor kerülhet ebbe a rendszerbe, ha többszöri felszólítást is figyelmen kívül hagy. De olyan is akadt, aki kijelentette, az ügyfél összeghatár nélkül rákerülhet az adóslistára.

Ifj. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint az ügyintézők tájékozatlansága még nem igazolja a rendszer rossz működését. A Magyar Bankszövetség, a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a PSZÁF és az adatvédelmi biztos közös erővel igyekeznek a rendszert rugalmasabbá és ügyfélbarátabbá változtatni.

E szerint az adós értesítést kaphatna már a listára kerülés előtt (tavaly október óta már levelet kell küldeni az ügyfélnek, ha a listára akarják tenni) ), így módjában állna időben rendezni tartozását. A tervek között szerepel a ügyfelek megkülönböztetése aszerint, hogy mekkora az elmaradt összeg, adósként vagy kezesként kerültek-e a listára, illetve hogy mikor rendezték a tartozásukat. A bankok rugalmasabbak lesznek, és a téves eseteket gyorsan korrigálják – legalábbis a tervek szerint. A vonatkozó törvénymódosítás előterjesztéséről azonban nem szól a fáma.